Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Szilágyi István: Szombathely városépítés-története a dualizmus korában

19 SZILÁGYI István, Néhány gondolat a régi szombathelyi polgárházak kutatásának kérdéséhez. Vasi Honismereti Közlemények, (1988) 1. sz. 20 Jellemző példái a Görög (most Szigligeti Ede) vagy a Kövi (ma Esze Tamás) utcában még láthatók. 21 Tipikus példája a Kálvária utca vagy a Széli Kálmán utca jórészt földszintes beépítésű keresztutcái. 22 BODÁNYI, i. m. 222-224. 23 Ez utóbbiba csak 1999-ben állították fel névadója szobrát, Tornay Endre András alkotását. 24 BRENNER János, A szombathelyi Prater a századforduló idején. 1л Kiss Mária (szerk), Vas megye múltjából. Ш. Levéltári évkönyv. (Szombathely, 1986)317., 324. 25 Szombathely R. T. Város térképe 1904. Kxösz Gy. és Fia (Budapest, 1904). A mai Nagyszálló helyén a felirat: „tervezett színház helye". 26 Művelődési és Sportház (1960-1963), SZTK Rendelőintézet (1965) az eklektikus felfogást tagadó aszimmetrikus telepítéssel. 27 BRENNER, Szombathely város építéstörténete... 184. Az épületet eredetileg aszimmetrikusra tervezték. Ez az elmaradt rész máig sem épült meg. 28 BODÁNYI, i. m. 158,174. 29 BODÁNYI, lm. 183. 30 BODÁNYI, Í. m. 162. Aussig ma Csehországban található (Usti nad Labem). 31 Róla főképp BODÁNYI, Szombathely város fejlődése... több, azóta már átalakított épületének eredeti állapotát megörökítő fényképével. 32 A tervezőkre és a cégekre vonatkozóan általában BODÁNYI, Szombathely városfejlődése... és BRENNER, Szombathely város épitéstörténete... A téglagyárakról az utóbbi 147 az alapítás éveivel. ISTVÁN SZILÁGYI Die Geschichte des Städtebaus von Szombathely zur Zeit des Dualismus Der Autor bearbeitet als erster das Thema der historischen Entwicklung der Stadt Szombathely zur Zeit des Dualismus vom Aspekt der Mentalitätsgeschichte her, da es bis heute nicht geklärt wurde, welche Gründe damals zur so intensiven Vergrösserung der Stadt geführt hatten, die ihr bis zum Ersten Weltkrieg - anderen Orten gegenüber - eine eindeutige Hegemonie sicherte. Unter den damaligen Bürgermeistern hebt der Autor vor allem den Namen von Gyula Éhen hervor. Er befaßte sich - auch theoretisch - mit der städtischen Gesellschaft und deren modernen Bedürfhissen. In seiner Zeit wurden die öffentlichen Werke und das 357