Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Megyeri Anna: Építkezések Zalaegerszegen a dualizmus idején

37 ZML. Városi közgyűlési jgyk. 1898. XII. 24. 38 Kossuth utca-Berzsenyi utca sarok, ma a Postabank székháza. 39 Zalamegye, 1899. febr. 19. 40 Zalamegye, 1901. máj. 5., okt. 20. 41 A Körmendi utca a város egyik főutcája, melyet egy időben ezzel Rákóczi utcának is hívtak, s hívnak ma is. 42 Schütz Sándor, a város egyik leggazdagabb kereskedője akkoriban iparűzéssel is foglalkozott. 1865-ben, még a takács céh tagjaként alapította meg kékfestő műhelyét, ebből nőtt ki a későbbi, a helyi viszonyok között tekintélyes szövő- és kékfestő gyár, és a saját termékeket is árusító rangos üzlet. 1898-ban bontják le utcafronti régi házát, melynek helyére, a Rákóczi utca 3-as számú telekre 1899-ben épült fel az eklektikus stílusú új épület. Az épület ma is áll a Rákóczi és a Jákum utca sarkán. A háború utáni felújítás során elvesztette eklektikus díszeit. 43 Zalamegye, 1899. jan. 1. 44 Zalamegye, 1900. márc. 4. Sajnos Zalaegerszeg város 1885-1911 közötti polgármesteri iratai elégtek, így ennek a korszaknak az építkezéseit e fontos források híján nehéz nyomon követni. 45 Ezt a család egyik 80 év fölötti leszármazójától tudjuk, aki a tervrajzot sokáig őrizte. Gyűjtőnapló. Göcseji Múzeum adattára: 1911-96. 46 FANGLER Imre közlése. Gyűjtőnapló. Göcseji Múzeum adattára: 2144-98. 47 1915. jún. 10.-1918? GyiMESi Endre, Dokumentumok Zalaegerszeg történetéből. (Zalaegerszeg, 1985)660. 48 KERESZTURY Dezső, Emlékezéseim. (Budapest, 1993) 27-28. 49 Ma Bartók Béla u. 80., a Keresztury Gyűjtemény otthona. Tervrajza fennmaradt a család birtokában, Ekler József egerszegi építési vállalkozó munkája. 50 Ma a Mártírok útja-Kazinczy tér keleti sarka. 51 BORBÉLY György, Csány emlékkönyv. (Zalaegerszeg, 1906). 52 Dr. Schlemmer Tamás közlése nagyapjáról. Lásd még: Zalai életrajzi kislexikon. (Zalaegerszeg, 1994) 153-54. 53 Ma városi hangverseny- és kiállítóterem. 54 1900-ban a 9782 lakosú városban 8114 római katolikus hívő mellett 1333 izraelita és 191 evangélikus élt. 55 Zalamegye, 1901. júl. 14. 56 MagyarPaizs, 1913. jún. 5. 57 A Mária Magdolna-plébánia levéltárában őrzött iratok és tervrajzok szerint az épületet Metzner József egyházmegyei építész tervezte. Kissé más formában, az eredetileg tervbe vett saroktorony nélkül valósult meg. Kivitelezője a Fuchs és Grósz cég volt. Az ő alkalmazottuk volt akkor Morandini Tamás, aki a kivitelezéséhez szükséges tervrajzot készítette. 342