Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)
Struktúra és mobilitás - T. Mérey Klára: Eltérő polgári társadalmak a Dunántúlon a dualizmus korában (Nagyatád, Nagykanizsa, Pés)
Pécsett viszonylag magas arányt mutat: 2,6-1,7%. Többségüket a századforduló körül a város határában kertészetet létesített bolgár betelepülők alkották. A három város társadalma - a gazdaságtörténész szemével nagyjából homogén, egyik sem tekinthető „eltérőnek", deviánsnak. Pécs esetében a foglalkozás hozta magával az idegen ajkúak időleges betelepülését, akik szakmai nyelvét a többségében magyar nyelvű lakosság is átvette. A bányászok nyelve Pécsett mai napig tele van „magyarosított" német műszavakkal. S mit árul el e városi társadalmakról a népesség vallási összetétele, felekezeti szerkezete? Nagyatádon a lakosok 78-82%-a volt a századfordulón római katolikus vallású, kevesen követték a görög katolikus, s alig néhányan a görög keleti vallást, amely köztudottan a szerb, illetve a görög kereskedők vallása volt. A protestánsok (evangélikusok és reformátusok együtt) aránya a századfordulón 6-8% körül mozgott, míg az izraelitáké 12% volt. Ez utóbbi zárt közösség, melynek ősei a 19. század folyamán, nagyrészt Galíciából települtek be. A Somogy megyei ipartestületi anyagban, a nagyatádi tanonclajstromban még igen sok iparostanonc születési helyeként szerepelt a századfordulón Galícia. E vonatkozásban tehát erről a kisvárosról elmondhatjuk, hogy többféle kultúra talált itt magának helyet, éppen úgy, mint a foglalkozási szerkezet áttekintésekor is megállapíthattuk, hogy egymástól távoli társadalmi osztályok és rétegek otthonául szolgált. Nagykanizsán a lakosság 82-84%-a volt római katolikus a századfordulón. A görög katolikus és görög keleti vallás tagjainak száma igen alacsony, a protestánsok aránya 3% körül mozgott. A második legnagyobb számú vallási közösség az izraelitáké volt, akik aránya a századfordulón 13-15% körül mozgott. Pécs lakosainak 85%-a római katolikus, a protestánsok aránya 6-7% körül mozgott. Kisebb arányban találunk még a városban görög katolikus és görög keleti, továbbá unitárius és „egyéb" kategóriába sorolt vallási csoportokat, akiken valószínűleg a szektákhoz tartozókat értették. 32