Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - T. Mérey Klára: Eltérő polgári társadalmak a Dunántúlon a dualizmus korában (Nagyatád, Nagykanizsa, Pés)

Ha a száraz számokat egymás mellé tesszük, meg kell állapítanunk, hogy nem adnak választ feltett kérdésünkre. Bár kiderül belőlük, hogy a kisebb település, a kisváros még erősen kötődik környékéhez, s közel áll hozzá a mezőgazdaság, mint a gazdasági életnek egyik, akkor még legerősebb ágazata; de hasonlóan kötődik a mezőgazdasághoz a „középváros" Nagykanizsa is, a maga erős gazdasági hátterével, s a vele egybeolvadt, mezőgazdasági jellegű Kiskanizsával. Pécsett a szűkebb határ, a természeti adottságok (Mecsek hegység stb.) is okozhatta ennek a gazdasági ágnak a népesség foglalkozási összetételében megmutatkozó visszaszorulását. Kérdésünk megválaszolását azonban más oldalról is megközelíthetjük. Ezek egyike a városi társadalom nemzetiségi, a másik pedig vallási összetételének a vizsgálata. Mindkettő a gazdasági életen kívüli szférára, elsősorban az eltérő kultúra, életmód, szokások stb. „világára" hívja fel a figyelmet, ennek megismerését és megismertetését segíti elő. Ismét a hivatalos statisztika adatait segítségül híva, meg kell állapítanunk, hogy Nagyatádon a népesség nagyobbik része (96%) volt magyar, továbbá mintegy 1,3-1,5%-át alkották a németek, 1,4-1,1%-át pedig a horvátok. Néhány fő képviselte a szlovák, román, szerb és egyéb nemzetiséget, arányuk tehát elenyésző. Nagykanizsa nemzetiségi „szerkezete" nagyon hasonló ehhez: itt a magyarok aránya 95%, a németeké 2,6%, a horvátoké 1,5-1,2%, ahol szintén találunk néhány szlovák, román, szerb és egyéb nemzetiségű lakost, de ez utóbbiak elenyészően kevesen vannak. Pécsett a magyarok aránya kevesebb: 77-83% és a németeké több (17-13%), ami a bányákba történő, német nyelvterületről érkező szakembereknek, munkásoknak volt köszönhető. A bányász „colónia" nagyrészt német anyanyelvű új telepesekből állt. A horvátok a lakosság 1,7-1,4%-át alkották. A népesség 1%-át sem érte el a szlovák, román, rutén és szerb lakosok aránya. Egyéb rovatba sorolták a nem megállapítható vagy az eddigi rovatokban nem szereplő, Magyarországon „szokatlan" nemzetiségűeket. Ez 31