Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - T. Mérey Klára: Eltérő polgári társadalmak a Dunántúlon a dualizmus korában (Nagyatád, Nagykanizsa, Pés)

számára. A főútvonalak elkerülték, bár 1869 után a postaút, majd törvényhatósági utak is keresztülvezettek rajta (járási székhely volt!), de a drávavölgyi vasút, amely 1872-ben épült, nem érintette, mert a község vezetői elzárkóztak az építés költségeinek a viselésétől, így aztán Nagyatádot csak 1890-ben vonták be a megye vasúthálózatába, amikor annak vezetői már megtanulták, hogy mit jelent ez a korszerű közlekedési eszköz a település életében. Nagykanizsa - ezzel ellentétben - mindig is az utak kereszteződésében feküdt, nemzetközi vonalak haladtak át rajta. Pécs kevésbé volt fejlett közlekedési hálózattal jellemezhető, de a szénszállítás érdekében viszonylag korán, 1857-től vasút kötötte össze a Dunával. Ennek megfelelően: Nagyatádon a kereső népességnek 1, majd 1910-ben 2%-a dolgozott a közlekedésben, Nagykanizsán ez az arány 7, illetve 8% és Pécsett 4, illetve 5% volt. A közszolgálat és a szabadfoglalkozásúak kategóriájába tartozók, továbbá a házi cselédek aránya a városi társadalmon belül mindig is a polgárosodás fokmérője volt. Érdekes módon Nagyatádon a keresők 7, illetve 8%-a, Nagykanizsán mindkét évben 5%-a, Pécsett pedig 8, illetve 9%-a volt közszolgálatban dolgozó vagy szabadfoglalkozású értelmiségi. A házi cselédek aránya Nagyatádon 8, illetve 7%, Nagykanizsán 10, illetve 8%, s Pécsett mindkét évben 9% körül mozgott. A véderőről már szóltunk. A katonák aránya a kereső népességben jóval több, mint a népesség egészében, hiszen többnyire család nélküli magányosokról volt szó. Nagyatádon a véderőhöz tartozott a keresők 11, illetve 5%-a; ennek az aránynak a csökkenését a méntelep lassú leépítése, majd megszüntetése okozta. Nagykanizsán a véderő aránya 7, illetve 6%, Pécsett pedig mindkét esztendőben 8% volt. A napszámosok arányának visszaszorulását e foglalkozási kategória értelmezésének a változása is okozhatta. Nagyatádon 7, illetve 2%, Nagykanizsán 7, illetve 4%, Pécsett pedig 12, illetve 4% volt napszámos a keresők egészében. Az egyéb foglalkozási kategóriába soroltak keresői Nagyatádon az összes dolgozók 7-8%-át, Nagykanizsán 8-10%-át, Pécsett 10%-át alkották. 30