Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Csurgai Horváth József: Havranek József, Székesfehérvár polgármestere (1878–1908)

4 Gulyás Amália 1915. május 23-án hunyt el. 5 SZVL. Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek. 1872. április 18. 6 SZVL. Tanácsi iratok. 3061/1872. szám. 7 SZVL. Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv. 1878. május 20. 8 Ullmann szabadságolt állományban lévő honvédszázados volt. 1872-ben választották közigazgatási tanácsnokká. 9 A polgármesteri tisztség betöltéséhez szükséges elméleti képzettséget az 1883. évi I. törvénycikk írta elő. Havranek a 3 éves kecskeméti jogi akadémiát végezte el, amelyet a fennálló jogszabály értelmében teljes jogi tanfolyamnak fogadtak el. 10 Novak Kálmán 61 éves korában, 1878. augusztus 10-én hunyt el a városi kórházban. 11 SZVL. Tanácsi iratok 3817/1876, 123/1876, 2813/1878. A közigazgatási tanácsnok hatáskörébe tartozott többek között a katona állítási és elszállásolási ügyek. Ullmann ebben az évben megpályázta a megüresedett városkapitányi tisztséget, de nem sokkal később fizetésének letiltására intézkedtek. 1879-ben szembetegségének gyógyítására 6 hónap szabadságot kért, kérelmének teljesítése helyett a közgyűlés lemondásra szólította fel. 7593/1878, 7477/1978,7837/1879. 12 SZVL. Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv. 1878. szeptember 2. 13 SZVL. Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv. 1903. október 27. 14 SZVL. Tanácsi iratok. 10 810/1897. 15 Az Iparoskör megalakítása a székesfehérvári iparosok tömörülését, az iparos osztály elhanyagolt érdekeinek határozottabb megvédését és „tényezővé" válását kívánta elősegíteni. Az egyletnek megalakulásakor 240 rendes és 38 pártoló tagja volt. A tagok száma a későbbiekben is növekedett 357 rendes és 78 pártoló fizetett tagdíjat. Később a körnek dalárdája is alakult. 16 Ecsedy Havranek József Székesfehérváron született 1881. január 5-én. Középiskolai tanulmányait a cisztercita gimnáziumban, a jogi egyetemet Budapesten végezte. Nevét a család másik ágának nevére 1938. augusztusában változtatta. Fejér vármegye szolgálatába 1903. február 3-án lépett, tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki Fiáth Miklós főispán. E tisztében 1904. május 19-éig tevékenykedett, majd atyjához hasonlóan a közigazgatási ranglétrán, a polgári származású tisztségviselőkhöz képest gyorsan emelkedett. 1904. május 19. és 1906. május 1. között közigazgatási gyakornok, 1906. májusától 1907. november 7-éig másodosztályú aljegyző, majd 1912. október 7-ig tb. főjegyző volt. 1919. december 15-én lett Fejér megye alispánja, a tisztséget 1939. szeptember 1-jéig töltötte be. 17 Havranek József az 1870-es évek kataszteri birtokívei alapján csupán a fehérvári szőlőhegyen bírt ingatlannal. A középhegyi szőlő 652 négyszögöl volt, rajta nagyobb présház is állt. Az 1880-as évek közepére városi viszonylatban jelentősnek mondható (mintegy 52 kat. hold) földbirtokkal rendelkezett. 274