Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Huszár Zoltán: Munka, munkaidő és bérezés a Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányavidékén és Steirmarkban a 19. század végén

vállalkozók kapzsiságában és kíméletlenségében keresendők. Az említett vizsgálaton és néhány hatósági jelentésen kívül a munkások sztrájkjai is erre hívták fel a figyelmet. Ennek erdeményeként 1884. június 21-én Nr. 115. törvény jelent meg a „Fiatal munkások és a bányában foglalkoztatott nők alkalmazásáról" címmel. A törvény idevonatkozó részei kimondták, hogy aszonyokat és lányokat a bányában csak napszinti munkára, továbbá hogy azt a férfit, aki 16., illetve azt a nőt aki 18. életévét még nem töltötte be, a bányában csak testi fejlődését nem hátráltató munkavégzésre szabad alkalmazni. Arról viszont, hogy „a testi fejlődést nem hátráltató munkavégzés" mint is jelent pontosan, nem szólt a törvény. Ezzel együtt az 1890-es évektől a helyzet kedvezőbbé vált, amiben a stájer szociáldemokraták „Arbeiterwille" című újságjának is szerepe volt, hiszen ez rendszeresen tájékoztatott a munkahelyi viszonyokról.

31 Munkabérek a DGT-nél A DGT Szabályzata világosan rendelkezett a munkavállalók kategorizálását és bérezését illetően is. „Valamennyi alkalmazott foglalkozása szerint három osztályba soroztatik és pedig: Az 1. osztályba tartoznak azon állandó havi vagy napibérrel bíró felvigyázók és irodasegédek kik legkevesebb 50 fit (forint - H. Z.) havi vagy 1 frt 60 kr. (krajcár - H. Z.) napibérrel birnak. A 2. osztályba az 50 frt-nál kisebb havi vagy 1 frt 60 kr-nál kisebb napibérrel biró felvigyázók és irodasegédek, továbbá a vájárok, bányaácsok, gép- és szivattyúkezelők, fűtők és kézművesek, azután a legkisebb 1 frt 20 kr állandó napi fizetéssel biró irodai és felvigyázó személyzet tagjai tartoznak. A 3. osztályba a segédvájárok, csillérek (csillések - H. Z.), csatlósok, buktatók, napszámosok és tanonczok, továbbá valamennyi a felszínen alkalmazott egyéb személy tartozik."

32 A 3. osztálynál már nem szól a Szabályzat a bérviszonyokról! Aprólékosan rendelkeztek a bérkifizetésről, beleértve a bérszámfejtést is. Meghatározták a levonások fajtáit, valamint az „előforduló helytelenségek vagy hibák iránti felszólamlásokat", továbbá 242