Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Huszár Zoltán: Munka, munkaidő és bérezés a Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányavidékén és Steirmarkban a 19. század végén

rögzítették, hogy „a kifizetés havonkint egyszer és pedig egy bá­nya- és egy könyvviteli hivatalnok jelenlétében történik. A kifi­zetés napja mindig szombat [...] Minden kifizetés napján csak azon helyen foly a munka, melyeket a feljebbvaló hivatalnok a sürgősség miatt külön kijelölt. Az erre kirendelt munkások aka­dékoskodás nélkül munkajokra menni tartoznak, a többi pedig a kifizetésnél személyesen megjelenni köteles". 33 Egy 1896 decemberéből származó forrás 34 a DGT műszakon­kénti átlag vájárkeresetét 1,25-1,28 frt-ban, az összmunkásság egy műszakra eső átlagkeresetét pedig 0,98 frt-ban adta meg. Bérviszonyok Steiermarkban A munkabért majdnem kivétel nélkül pénz formájában fizették. Azoknál a munkásoknál, akik a munkaadó házában kaptak kosz­tot és szállást, ezek fedezetét a béréből levonták. Kétféle bértípust alkalmaztak. Amíg a kisiparban órabér szerint fizettek, addig a nagyiparban, így a bányászatban is, az akkordbér­fizetés volt a jellemző. Az akkordbér kiterjesztésének előrehaladá­sa az 1880-as évek végétől figyelhető meg. Az egyes üzemekben a munkások számára előírt akkordbért évente 3-4 alkalommal is mó­dosították, természetesen a munkások hátrányára. Ennek ellensú­lyozására néhány üzemben az ún. alapbérhez jutalomfizetés is tár­sult. Ezt szorgalmas munkavégzésért, vagy (anyag)megtakarítá­sért fizették, ezekre ösztönözve a munkásságot. A bérkifizetés nagy egyenetlenségeket mutatott. A 8, 14 na­ponkénti, havi fizetés volt az általános, de néhol negyedévente, sőt az is előfordult, hogy évente egyszer egy összegben fizettek. Havonta fizették a munkásokat a nagyiparban, a malomiparban és a sörfőzdékben. A kifizetésről vagy maga a tulajdonos, vagy a felesége, vagy a tulajdonos által megbízott helyettes gondosko­dott. Nagyobb üzemekben ezt a feladatot külön tisztviselő vé­gezte, aki általában a vállalat igazgatóságán dolgozott. Azok a munkások, akik csoportakkordbért kaptak - így a bányászok is ­fizetésüket munkahelyükön a részlegvezetőtől vehették át. 243

Next

/
Thumbnails
Contents