Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Huszár Zoltán: Munka, munkaidő és bérezés a Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányavidékén és Steirmarkban a 19. század végén

megtörténte után közhírré teendő, s a dolgozó műhelyekben mindig kifüggesztve tartandó. A szolgálati rendtartásba tartoznak különösen következő határozatok: a) a munkások és felügyelők különböző osztályairól és szolgálati működéséről, nemkülönben a nők és gyermekeknek a bányamívelésre alkalmazása iránt a helyek különbsége szerint különböző határozatokról, azoknak testierejét s az utóbbiaknál, azoknak az oktatásbani törvényes részesülését figyelembe véve; b) a munkások és felügyelők közötti viszonyról; c) a munka idejéről és tartalmáról; d) a szolgálatban és azonkívüli magaviseletről; e) a divatozó bérfizetési viszonyokról; f) a megbetegedés, vagy szerencsétlenül járás esetébeni illetékekről; g) a szolgálati rendtartás áthágása esetébeni pénz- és munkabeli büntetésekről; h) azon esetekről, melyekben a szolgálati viszony tüstént megszüntethetik." A bányatörvény természetesen Steiermarkban is ugyanezeket irta elő.

18 1876-tól 1897-ig a DGT-nél hétszer dolgozták át a munkarendet, amely a munkakörülményekben végbement hatalmas változásokról tájékoztat.

19 A DGT 1895-ben kiadott munkarendje Az 1895-ben megjelent „Szolgálati és fegyelmi büntetőszabályzat az I. csász. kir. szab. Dunagőzhajózási Társulat Kőszénbányaműveinek felvigyázó és munkásszemélyzete részére"

20 című munkarend közel három évtizedig, 1923-ig volt érvényben. A századforduló időszaka a társaság fénykorának tekinthető. Ezért is választottam e periódus meghatározó vállalati „törvényét" a vizsgálat tárgyául és vetem egybe vázlatosan a kortárs steiermarki rendelkezésekkel és gyakorlattal. 238