Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Huszár Zoltán: Munka, munkaidő és bérezés a Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányavidékén és Steirmarkban a 19. század végén

A 100 oldal terjedelmű anyag a modern polgári állam velejárójaként megjelenő szakbürokrácia alapos, a bányász életét szinte teljesen átfogó, összeállítása. Szellemében a Bányatörvény fent idézett 200. §-ának útmutatásait követte, lebontva azt a helyi viszonyokra. A Szabályzat ismertetésére a jelen esetben terjedelmi okokból nem kerülhet sor, így összefoglalóan annyit mondhatunk róla, hogy világosan kirajzolódik belőle a 19. század utolsó harmadában megalapozott racionális munkakultúra, munkarend, amely egy jól prosperáló nagyvállalat működését stabillá, folyamatossá tette. A Szabályzati, szakaszának (Általános határozmányok) 1. §-ában az alábbiak olvashatók: „Minden bányafőnök tartozik arról gondoskodni, hogy ezen szolgálati és büntető szabályzat a felvigyázóés munkásszemélyzetnek évenkint legalább egyszer oly nyelven, melyet minden egyes személy bír, felolvastassék."

21 Mindebből arra lehet következtetni, hogy a felvigyázó- és munkásszemélyzetnek közös nyelvet kellett találni - a 19. század végén ez a német volt, és csak a századforuló után lett a magyar; továbbá, hogy a munkások jelentős része nem tudott olvasni. Kérdésként vetődhet fel, hogy az olvasásban járatlan emberek számára a Szabályzat évenként egyszeri felolvasása milyen szintű megértést, értelmezést tett lehetővé? A munkások felvételére vonatkozóan azt olvassuk, hogy 12 év alatt nem vehető fel senki, a 12-15 év közöttieknek az ismétlőiskola látogatása kötelező, és az iskolaköteles napokon legfeljebb hat órán át, egyéb munkanapokon nyolc órán át tarthatók munkában. „A 16-ik életév betöltése előtt munkások legfeljebb tíz órán át tartó oly munkánál alkalmazhatók, mely egészségökre nem ártalmas és a testi fejlődést nem akadályozza; ...éjjeli, azaz esti 9 órától reggel 5 óráig tartó munkára egyáltalán nem alkalmazhatók."

22 A munkaalkalmasságot - tehát, hogy a munkábaálló „teljesen egészséges és erős testalkattal bír"

23 - a bányafőorvos igazolta. A Szabályzat 7. §-a a munkások, felvigyázók, valamint az összes többi alkalmazott osztályokba sorolásáról intézkedik: „A bányában dolgozó személyzet állandó és nem állandó munkásokra oszlik fel. Minden újonnan felvett munkás és felvigyázó a 239