Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Huszár Zoltán: Munka, munkaidő és bérezés a Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányavidékén és Steirmarkban a 19. század végén

HUSZÁR ZOLTÁN Munka, munkaidő és bérezés (A Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányavidéke és Steiermark példái a 19. század végén) Az Első es. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság (DGT) (Erste к. к. priv. Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft [DDSG])

1 a pécsi szénmedencében bányabirtokosként, illetve bérlőként eltöltött közel egy évszázad alatt jelentős, sok esetben napjainkig látható, érezhető nyomot hagyott Pécs és a dél-dunántúli régió életében. 1829-ben a Habsburg Birodalom prominens politikai, gazdasági, közéleti szereplőinek aktív közreműködésével megalapított DGT a Kárpát-medence, ezen belül is elsősorban a Duna hajózását igyekezett vertikálisan és horizontálisan is átfogni.

2 Ez a magyarázata annak, hogy szénbányákat vásárolt, hajóépítő üzemeket működtetett - a legjelentősebbet Óbudán -, valamint a szén szállítását is a saját fennhatósága alatt lévő vasút megépítésével oldotta meg.

3 A jó fűtőértékű mecseki feketekőszén megszerzése, amelynek bányái viszonylag közel estek a Dunához - kb. 60 km-re - a mohácsi kikötőhöz, arra késztette a vállalatot, hogy a pécsi szénmedencében szilárdan megalapozza tevékenységét. A társaság számára rendkívül fontos volt, hogy hajói olcsón, jó minőségű szénhez jussanak. Az 1850-es évek elején a bécsi kormány centralisztikus elképzeléseibe is beleillett, hogy a birodalmi igények kielégítésére is meginduljon Pécs környékén a nagyarányú széntermelés.

4 Mindennek jogi-műszaki kereteit az 1854-ben kiadott bányatörvény az egész birodalomra vonatkozóan egységesen rendezte.

5 A több mint két évszázados múltra visszatekintő pécsi kőszénbányászatot

6 a DGT korszerű, európai színvonalra emelte. 1852 és 1923 között az összes Pécs környéki bánya vétel vagy bérlet útján a DGT fennhatósága alá került. Ezzel elkezdődött a mecseki kőszénbányászatban egy tőkeerős, a termelés műszaki 235