Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

kezdeményezés rövid távon eredményesnek bizonyult, hiszen korszakunkban idegen pénzintézetek fiókjai nem telepedtek meg Pécsett.) Az általa folytatott üzleti politika igazi sikerét az mutatja, hogy az összeomlás ellenére - a sikeres vagyonátmentésnek is köszönhetően -, az 1924-ben megalakult Nemzeti Bank első hitelinformációs jelentésében a Pécsi Takarékpénztár mint az ország egyik legtőkeerősebb vidéki takarékpénztára szerepelt.

40 Mindezek az eredmények megmutatták, hogy a századfordulón megerősödő pécsi bankpiac stabilitása a nehézségek ellenére is töretlen maradt; s bár a két világháború között még alakult ugyan két bank a városban (melyek közül az egyik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókjaként működött), a Pécsi Takarékpénztár továbbra is (1948-ig) a helyi pénzügyi élet intézményi központja maradt. A pécsi pénzpiac fejlődésének e rövid áttekintése számos tanulsággal szolgálhat a dunántúli városok korabeli gazdasági fejlődésére vonatkozóan. Amint az Pécs esetében igazolható volt, a helyi gazdaság a több évtizedes visszaesést és a szerkezetváltást követően a századfordulóra megerősödő vállakózásainak köszönhetően egy fellendülőben lévő gazdaság képét mutatta; bár az ipari és kereskedelmi vállalkozások számát és pénzintézeteinek a tőkeerejét tekintve elmaradt a keleti országrész — hosszabb ideje prosperitást mutató - regionális központjai mögött. A helyi piaci keretek közül kiemelkedő, nemzetközi hírnévre is szert tevő vállalkozások tulajdonosai, részvényesei a városi pénzintézetek vezetőivel szorosan együttműködve, a helyi gazdaság elitjeként nagy erőfeszítéseket tettek a pécsi pénzpiac megerősítésére. Ez nemcsak a pénzintézetek tőkeerejének ugrásszerű megnövekedését, illetve a budapesti és a külföldi tőkéknek a pécsi részvénytársasági alapításokba történő bevonását jelentette, hanem azt is, hogy a város hitelélete - a nagyobb mennyiségű mobilizálható tőke birtokában -, kilépve a szűk városi és regionális keretek közül, a fővárosi pénzpiacon is egyre aktívabb üzleti tevékenységet folytatott. Olyannyira ez történt, hogy már 1923-ban szükségessé vált a Pécsi Takarékpénztár fővárosi fiókintézetének megnyitása Budapest központjában, a József nádor téren, amely az egyetlen 228