Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

vidéki pénzintézeti fiókként egészen az államosításig működött a fővárosban.

41 A Takarékpénztár vált a városi közpénzek kezelőjévé és a századelőn megsokasodó kommunális beruházások finanszírozásával a város legfőbb hitelezőjévé is. Az újonnan megépült villamos vasutak, vízvezetékek és a városi közvilágítás nem országos forrásból, hanem a helyi pénzemberek közreműködésével létesültek, akik részvényesként ott ültek az üzemeltető vállalatok igazgatótanácsában. A bankok és takarékpénztárak épületei az egyre izmosodó bankok prosperitásának voltak a jelképei: nemcsak a városi bankok erejét demonstrálták, de a város fejlődésének is kifejezőjévé váltak. A Pécsi Takarékpénztár a város egyik legnagyobb építtetője és például a főteret körbefogó tizenhat épületből - melyek egyike a Takarékpénztár székhelyéül szolgáló bankpalota nyolcnak a megépítése szorosan kapcsolódik a pénzintézethez. Ugyancsak a Pécsi Takarékpénztár finanszírozta a városi kistisztviselők számára létesített Megyeri kertváros családiházas övezetének a megépítését (a „pécsi Wekerle-telep").

42 A századforduló városait jellemző építési láz olyannyira tartós nyomot hagyott a városképben, hogy az akkor megteremtett városi keretek máig hatóan befolyásolják városaink fejlődését és image-át. Mindezeken túl a bankárok mecénási jótékonysági tevékenysége is jelentős volt a város fejlődése szempontjából, s a pénzintézetek számára nemcsak a szorosan vett üzleti tevékenység hozott hírnevet és helyi közmegbecsülést. Általában a jelentősebb pécsi bankok mérlegkönyveiben külön tételként szerepeltették a köz- és jótékonysági célokra fordított kiadásokat. A helyi pénzintézetek így sokkal inkább kifejezőjévé váltak a lokális vállalkozói és közérdeknek, mint az idegen, fővárosi bankok fiókintézetei. A pécsi vizsgálatok alapján talán nem túl merész az a megállapítás, hogy a dualizmus első felében - az Osztrák-Magyar Bank fiókállítási stratégiájában eléggé elhanyagolt - a dunántúli bankpiacokra való lassú jegybanki behatolás összefüggésben állhatott az egyes városok átmeneti gazdasági hanyatlásával (Győr, Pécs), illetve azzal, hogy az újonnan kiemelkedő központok (Szombat229