Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

A virilis listákat böngészve egy új típusú banki elit képe rajzolódik ki azáltal, hogy 1910 után megjelentek a részvénytársasági alapon működő pénzintézetek vezetői, a gyakornokként már több bankot megjárt képzett bankszakembek. Ők a bankban élvezett fizetésük, valamint egyéb vállalatoknál betöltött igazgatótanácsi tagságuk alapján szereztek vagyont. A 12 részvénytársaság közül öt volt pénzintézet. A bankok vezető tisztségviselői szoros kapcsolatban álltak a gazdasági elit többi tagjával és a jelentős létesítmények stratégiai és ellenőrző pozícióit is ez a meglehetősen kis csoport tartotta a kezében, annak ellenére, hogy Pécsett az értelmiségi és közszolgálatból élő rétegekhez viszonyított aránya alapján szűkebb volt ez az elit. (A virilisek 3,4%-a kötődött a hitelszférához.)

34 Ennek a csoportnak egyik kiemelkedő reprezentánsa volt Visnya Ernő- a „pécsi Krausz Simi" -, aki a Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója tisztét töltötte be 1915 és 1942 között, s akinek a nevéhez nemcsak a sikeres üzletpolitika folytatása köthető, hanem nagyrészt neki köszönhető az is, hogy a pécsi pénzügyi élet nagyobb veszteség nélkül viselte a világháború és a szerb megszállás okozta nehézségeket. „Széleskörű tevékenysége vállalatok egész sorát hívta életre, s abból a háromemeletes palotából szinte hadvezéri pálcával irányította Pécs közgazdasági életét, melynek legtöbb idegszála dolgozószobájában fut öszsze..., pénzügyi szakember volt a mesterséggel járó ridegség és üzleti szellem nélkül..., gavalléros gesztusai sok intézménynek és sok szegénynek váltak hasznára." Fontos gazdasági vezető, illetve közéleti személyiség is volt, mintegy 30 iparvállalat és pénzintézet igazgatósági tagja, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a TÉBE körzeti elnöke, felsőházi tag, mindemellett több civil egyesületnek a mecénása, de a Mecsek Egyesületben és a helyi Automobil Klubban elnöki tisztséget is betöltött.

35 A világháború alatti inflációs időszakban sikeres üzletpolitikájával mérsékelte a bank értékpapírban és záloglevelekben történő tőkekihelyezéseit, növelte a folyószámla üzletág jelentőségét, valamint tovább erősítette az intézet likviditását - felismerve a város iparában rejlő fejlesztési lehetőségeket - az iparvállalati érdekeltség további növelésével és „inflációbiztos" ingatlanvásárlásokkal.

36 226