Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

Pécsett a többi, de különösen a keleti országrész regionális központjaihoz képest az alapítási láz kissé megkésve, a századforduló táján vette kezdetét, melynek következtében a korábbi családi vállalkozások egy része részvénytársasággá alakult. Az 1914-ben fennálló ipari vállalkozások több mint fele a megelőző másfél évtizedben jött létre.

27 Ezek a századfordulóra már megerősödött ipari vállalkozások új igényeket támasztva - a tulajdonosok lévén a városi pénzintézetek főrészvényesei, igazgatósági tagjai - serkentették a városi pénzpiac megerősödését, ami elsősorban a vállalkozásbarát pénzintézetek fejlődését, a vállalkozások nagyobb mértékű finanszírozását jelentette. A helyi pénzpiac átrendeződése nemcsak a magánbankházak lehanyatlását, hanem az ipari és kereskedelmi banki szerepkört gyakorló pénzintézetek felfutását is jelentette. „Pécs városában ez idő szerint - a magánbankházakat nem számítva - összesen négy pénzintézet van (három takarékpénztár és egy segélyegylet), melyek mindegyike szolid alapokon állva a humanizmus szemmel tartásával a kereskedelem és ipar fellendítésén fáradozik, közöttük a legrégibb pécsi pénzintézet az I. Pécsi Takarékpénztár, mely a hazai vidéki takarékpénztárak között is csaknem a legelső helyen áll."

28 A Takarékpénztár nagyobb tőkeereje a városi pénzintézetek kis számával és a Pécsi Takaréknak a helyi hitelpiacon betöltött domináns szerepével magyarázható.

29 A Takarékpénztár életében a 19. század legvégén beköszöntött új korszakot nemcsak a főtéren felépített háromemeletes impozáns bankpalota, és nem is csak az ötszörös alaptőkeemelés mutatta, hanem az addigi takarékpénztári üzletkör mellett az ún. vegyes banki szerepkör (a kereskedelmi- és iparbanki hitelezés) gyakorlásának az általánossá válása is. Ennek következtében ez a pénzintézetvált Pécs város tulajdonképpeni bankjává, amelynél „a kis tőkék kevésbé találnak elhelyezésre, mint a többi takarékpénztárnál".

30 A Takarékpénztár megváltozott üzletpolitikájából következett az alapításokban -jelentős számú elsőbbségi részvényjegyzésével első ízben 1908-ban a Pécsi Sörgyár és Gőzmalom Rt., majd a Höfler Bőrgyár Rt. alapításában - való közvetlen részvétel, 224