Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

üzleti forgalma már meghaladta a pécsiét. A jegybankfiók jelentőségének gyors csökkenését mindenképpen a helyi pénzintézetek századfordulón bekövetkezett fellendülésével, valamint átalakulásával lehet összefüggésbe hozni, amelynek következményeként a helyi vállalkozások már nem voltak egyoldalúan a jegybanki hitelekre utalva. A pécsi bankpiac viszonylagos gyengeségét látva felmerülhet a kérdés, hogy a város gazdasági életének színvonala mennyiben befolyásolta a helyi pénzügyi élet alakulását. Pécs még a 19. század utolsó harmadában is tipikus, és bizonyos tekintetben tradicionális kereskedőváros, ahol a helyi igényeket kielégítő kereskedések mellett kiemelkedett, a már említett Schapringerek által űzött gabonakereskedelem (ez utóbbi fokozatos térvesztését a délkelet-magyarországi gabonakereskedők konkurenciája okozta) és a szélesebb piacokat meghódító borkereskedelem. A fíloxéra okozta szőlőpusztulás és a század végén kirobbant borhamisítási botrány, amely a külföldön is ismert Engel és fiai nagykereskedés bukását okozta, megsemmisítette a teljes virágzó borkereskedelmet (a két testvér 1901-ben Budapestre, illetve Bécsbe vonult vissza, kivonva megmaradt vagyonát is Pécsről).

24 A tradicionális kereskedelmi ágak gyors lehanyatlásával kezdetben alig tudott lépést tartani az ipari vállalkozások fejlődése. A borkereskedelemből felhalmozott tőkék és a beáramló idegen tőkék fejlesztették Pécs elég későn kifejlődő gyáriparát és szénbányászatát. Amíg a szénbányászat az osztrák tőkével alapított Duna Gőzhajózási Társaság tulajdonába került, és nem játszott közvetlen szerepet a város gazdaságának fejlődésében, addig a borkereskedelemből felhalmozott tőkék néhány sikeres helyi családi vállalkozás fellendülését eredményezték.

25 A 19. század második felében kezdetben a manufakturális jellegű, kisebb tőkeigényű vállalkozások domináltak, s jelentős eredményeket csak azok a korai alapítások produkáltak, amelyek speciális találmányaik, technikai újításaik révén itthon és a külföldi piacokon is ismertté váltak. A Zsolnaykerámiagyár, a Höfler-bőrgyár, a Hamerli-kesztyűgyár és -gépgyár és a Littke-pezsgőgyár elsősorban kitűnő újításaiknak köszönhették életben maradásukat, illetve piaci sikereiket.

26 223