Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

ez abszolút számokban csak hét főt jelentett, akik öt családi vagyonhoz kötődtek. A városban a takarékpénztárak mellett több magáncég (Grün, Ullmann, Schapringer, Krausz bankházak) is foglalkozott bank- és váltóüzlettel, melyek közül kiemelkedett a Nagykanizsáról Pécsre áttelepült Schapringer Joachim, aki termény- és sertészsír-kereskedőként működtette váltóüzletét. A város hiteléletének fejlesztésében nagy érdemeket szerzett azáltal, hogy az 1882-ben alakult Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként - mint a jegybank egyik legjobb helyi adósa, majd váltóbírálója - kezdeményezte az Osztrák-Magyar Bank helyi fiókjának felállítását. Életútja, szerteágzó kereskedelmi és banki kapcsolatai jól példázzák a személyes kapcsolatok szerepét a dunántúli bankpiacok közti kapcsolatok erősödésében.

22 A másik nagyobb magánbank Ullmann M. Károlyé volt, akinek bank- és pénzváltóüzletén kívül ipari érdekeltségei voltak, s emellett egy trieszti biztosítótársaság főügynökségét is vezette. Rokona volt „baranyavári" előnevű Ullmann Mór Györgynek, a tőzsde későbbi elnökének, aki a család Pécsről Budapestre költözött nagykereskedő ágának a leszármazottja. Az ő életútja a szűknek bizonyult helyi gazdasági keretek közül kitörő és a főváros felé gravitáló vállalkozót példázza (fia Adolf már a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója).

23 A fentiek ellenére - különösen pedig a kereskedelmi bankokat is működtető győri hitelélethez hasonlítva - Pécs pénzpiaca a századforduló időszakáig meglehetősen szerénynek mondható. Egyrészt a hatalmas betétállományt felhalmozó, de a kereskedelmi hitelezés formáit nagyobb mértékben ekkor még nem gyakorló takarékpénztárak működése, másrészt pedig a kevésbé tőkeerős magánbankházak tevékenysége - sok esetben hiánypótló szerepe -jellemezte a helyi pénzpiacot. S különösen eleinte ez utóbbiak tevékenysége segítette a helyi kereskedelmi és ipari vállalkozásokat rövidlejáratú hitelekkel való ellátásukban. A városban sokáig az egyetlen nagyobb bank az 1887-ben megnyitott jegybanki fiók volt, mely az 1890-es évek közepén a dunántúli fiókok között még a legnagyobb forgalmat bonyolította le, de alig másfél évtized múlva a győri és a nagykanizsai fiókok 222