Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

s így a pénzintézetek számára telephelyül szolgáló városok fejlő­désében is meghatározó szerepet játszanak a helyi hitelintézetek. Minthogy az urbanizáció az anyagi feltételek által erősen meg­határozottfolyamat, s mivel a századelőre már kiteljesedő hitel­intézeti hálózat révén elsősorban városaink váltak az innováció hordozóivá, így a pénzintézetek működése a magyarországi vá­rosiasodásnak is élénk serkentője volt. Éppen ezért a hitelrend­szeren belüli tőkeáramlás térbeli dimenzióinak a vizsgálata fon­tos mutatója lehet az átalakuló és polgárosodó városhálózatnak. A bankrendszernek a hazai regionális- és városfejlődésre gya­korolt hatásait vizsgálni már a dualizmus korában is időszerű, hi­szen századunk első évtizedeiben hazánk egy jól vizsgálható, eu­rópaiszintűpénzügyi rendszerrel, illetve pénzintézeti infrastruk­túrával rendelkezett. Elemzésünk alapkoncepciójául annak a hi­potézisnek a szem előtt tartása szolgál, hogy a 19. század végi hazai urbanizáció is szoros kapcsolatban állt a modern bankrend­szer fejlődésével. A másik megválaszolandó kérdés pedig az, hogy miért is válhatott a hitelrendszer a hazai városfejlődést di­namizáló ágazattá, amit a következőkben - a módszertani lehető­ségek vázolásával, de a teljesség igénye nélkül - a Dunántúl és Pécs bankrendszerének a példáján mutatunk be. A századelő városhálózatát a városok pénzintézeti funkciói alapján (az 1909-es betétforgalmi mutatók alapján) elemezzük abból a célból, hogy meghatározzuk azon városok körét és hie­rarchiáját, amelyek a modernizáció aktív formálóivá váltak, va­lamint azokét is, amelyek kevésbé játszottak meghatározó szere­pet az ország gazdasági fejlődésében. Nemcsak a bankhálózat területi elhelyezkedését, hanem a pénzintézeteknek és a banká­roknak a városfejlődésre gyakorolt hatásait, illetve szerepét is vizsgáltam több város példáján. 6 A magyarországi városhálózaton belül 174 városi funkciójú település pénzintézeti szerepköre igazolódott, s ezeket négy hie­rarchia szintbe soroltuk be. A legjelentősebb bankpiacok, ame­lyek egyben a legdinamikusabban fejlődő vidéki városok is egyúttal a Dunántúl és a Nyugati-Felvidék (Pozsony, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Szombathely) sűrű településhálózatú vidékének 213

Next

/
Thumbnails
Contents