Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)
Elit - Bognár Bulcsu: Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján
jobb időszakát az első világháborút megelőző évek jelentik, amikor 2-3%-os számarányukkal a szombathelyi virilisek nettó adóösszegének 6-8%-át teszik ki. A háborús évek némileg csökkentik adóösszegüket a többi virilishez képest, de a korábbi időszaknál valamivel nagyobb számú (a létszámnövekedés az egyre több szombathelyi virilista jelenlétével függ össze) csoport megőrzi előkelő helyét a legnagyobb adófizetők között. A századfordulón az adóösszeg- és jövedelemnövekedés hátterében a szakmastruktúra változása áll. A korábbi helypénzbérlőket, a kereskedelem részeként pénzügyi tevékenységet folytató adófizetőket kiszorítják, illetve felváltják - a helyi bankélet megszületésével párhuzamosan és a kapitalizálódó viszonyoknak megfelelően - a takarékpénztár-igazgatók, igazgató-elnökök, bankárok. Az általános gazdasági fejlődéssel párhuzamosan egymás után megszülető pénzintézetek rohamos növekedésnek indulnak a századforduló idején. Az 1867-ben 120 000 forint alaptőkével alapított Szombathelyi Takarékpénztár Részvénytársaság 1895-ben 3 millió forintos betétösszeggel rendelkezik; az évi osztalék a részvény névértékének 25%-a. Az 1872-ben 50 000 forint alaptőkével létrejött Szombathelyi Altalános Takarékpénztár másfél milliós betétösszeggel bír 1895-ben. 71 Az 1900-as évek közepére az öt legnagyobb szombathelyi banknak 15 millió koronás betétösszege van és 160 milliós forgalmat bonyolít. 72 Az 1910-es évekre a város pénzintézeteinek alaptőkéje a legmagasabb a dunántúli városok között; megelőzve a régió összes nagyobb ipari központú és jóval magasabb lakosságszámú városát. Az 1890-es években alakul ki a modern pénzforgalmat irányító szűk körű, de a virilizmus legvagyonosabb polgáraihoz tartozó pénzügyi elit. Az eddigi (csak budapesti érdeklődésű) vizsgálatokkal szemben, e réteg Szombathelyen és az egész vármegyében nem a zsidó bevándorlók második vagy harmadik generációjából rekrutálódik, 73 hanem legnagyobb számban a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó, termelési modernizációt is végrehajtó közép- és nagybirtokosokból, illetve a helyi keresztény értelmiségi csoportokból. 74 A helyi zsidóság többnyire megmarad a kereskedelemnél, aminek jövedelme - legalábbis a heterogén kereskedő195