Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Csekő Ernő: A szekszárdi virilisek összetétele 1872–1918 között

17-19%-ra emelkedett. Az utóbbi érték több mint háromszor nagyobb, mint Szekszárd Tolna vármegye népességéhez viszonyított aránya (1910-ben 5,6%). Érdekes, hogy az első két évtized meglehetősen stabil értékeihez képest a jelentős növekedést a filoxéravésszel terhelt 90-es évek jelentik. Ennek valószínű magyarázata, hogy a filoxéra okozta károk, illetve a szőlő újratelepítésére kapott adómentességek a vármegyei virilis listán többségben lévő földbirtokos réteg adóját csökkentették. Ez értelemszerűen a polgári foglalkozásúak virilis jegyzékre kerülésének kedvezett. Az alábbi táblázat elemzésével erre is választ kapunk. A szekszárdi elit összetételének vizsgálatát először a virilisek foglalkozási megoszlása időbeli alakulásának az elemzésével kezdem. 1. táblázat A vármegyei virilis listára került szekszárdiak foglalkozási megoszlása (A oszlopok) és ugyanez az értelmiségiek kétszeres adószámitásának mellőzése esetén (B oszlopok)

6 Foglalkozás 1872 1881 1892 1902 1913 A в A B* A В A В A В Értelmiség: 21 15 17 18 11 16 15 19 15 -Ügyvéd 8 5 7 9 4 9 8 9 7 -Másjogi foglalkozású 4 4 5 1 1 0 0 3 2 - Vármegyei tisztviselő 4 3 3 2 2 1 1 1 1 -Orvos 3 3 1 3 3 3 3 2 2 - Mérnök 2 0 0 i 1 2 2 1 1 -Egyéb 0 0 0 2 0 1 1 3 2 Földbirtokos 3 4 2 4 4 4 4 3 3 Mezőgazdasági bérlő 0 0 1 2 2 1 1 2 2 Földműves 0 0 0 0 2 0 1 0 0 Kereskedő 2 3 3 6 8 8 5 12 14 ezen belül: - Gyógyszerész 0 0 0 1 0 2 0 2 2 -Bankár 0 0 0 0 0 0 0 3 2 Iparos 1 4 2 3 6 2 4 3 7 Vállalkozó 4 5 1 3 3 1 1 0 0 Háztulajdonos és magánzó 0 0 1 1 1 2 3 2 3 Összesen: 31 31 27 37 37 34 34 41 41 * 1881-ben ennek elkészítésére nem állt rendelkezésre adónévjegyzék 151