Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Csekő Ernő: A szekszárdi virilisek összetétele 1872–1918 között

megoszlása a vizsgált időszakban jelentősen nem változott: a katolikus többség (75-78%) mellett jelentős református (14-15%) és izraelita (6-7%) kisebbség található.

2 Az 1890-es években lejátszódó népességcsökkenés oka a fíloxéravész, amely alapjaiban rázta meg az elsődlegesen szőlő- és bortermelésre épülő város társadalmát. Ez a kortársakat is szembesíti a megye és Szekszárd egyoldalú gazdasági szerkezetével. így ifj. Leopold Lajos szociológust is, aki 1907-ben megjelent Gyárak nélkül című esszéjében a megyében is megfigyelhető népességcsökkenés okát az iparfejlődés elmaradásában látta.

3 A településen még 1910-ben is csak két nagyobb üzem működött, a selyemgyár és Molnár Mór nyomdája. Ezek mellett még további négy működött 11-20 fő közötti létszámmal. 1910-ben még mindig a mezőgazdaság foglalkoztatta a lakosság többségét, a kereső népesség 49,6%-át, míg az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésben foglalkoztatottak aránya 27,1% volt.

4 Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának létszáma az elemzett korszakban 440 fő volt. Ennek megfelelően a vármegye 220 legnagyobb adófizetője került - virilisként - a bizottságba. Az időközben megürült helyek pótlására 1907-ig - a közigazgatási bíróság ezt eltörlő határozatáig - 20 póttagot is a virilis listára vettek. A legnagyobb adót fizetők névjegyzéke a vármegye területén élvezett vagyon és jövedelem után fizetett egyenes állami adón alapult. Összeállításánál az értelmiség adóalapját kétszeresen vették figyelembe. Az adó kiszámításánál 1875-től a következő egyenes adónemek kerültek elsősorban szóba: földadó, házadó, kereseti adó és az előbbiek után kirótt általános jövedelmi pótadó.

5 Elsőként tekintsük át, hogyan változott Szekszárd képviselete a megye legnagyobb adófizetői között. A korszakot hozzávetőlegesen dekádokra osztva a virilisek száma a következőképpen alakult: 1872-1880: 28-32, 1881-1890: 27-33, de 1888: 36; 1891-1901:36-39; 1902-1908:29-33, de 1907:37; 1909-1917:37-42. A számsorból kiolvasható, hogy a virilisek számában jelentős (30-35%-os) növekedés történt a korszakban, amivel a város részaránya a vármegye legnagyobb adófizetői között 13-14%-ról 150