Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Csekő Ernő: A szekszárdi virilisek összetétele 1872–1918 között

CSEKŐ ERNŐ A szekszárdi virilisek összetétele 1872-1918 között „Azon meggyőződésben vagyunk, hogy a birtok alapján nyert jog, a jogegyenlőség elvével ellenkezik."

1 így kezdődik Bihar vármegye a virilizmus eltörlése érdekében 1872-ben a képviselőházhoz címzett felirata. Hiába. A törvényhatósági törvény (1870/XLII. te.) életbelépésével egészen 1945-ig a helyi önkormányzatok működésének egyik alapelemévé vált, hogy a helyi testületekben a képviselők fele a legnagyobb adófizetők közül kerüljön ki. Szerencsére, mondhatja viszont a ma történésze, hiszen az évről évre összeállított virilis jegyzékek a helyi elit kutatásának elengedhetetlen, sokszor egyetlen forrásai. Néha viszont mégsem ez a helyzet. Sajnos így van ez Szekszárd esetében is, ahol a községi virilis jegyzékek a rendezett tanácsú várossá alakulásig (1905) csak négy esetben-1873, 1892, 1894, 1895-újságokból maradtak ránk. Tanulmányom ezért a vármegye legnagyobb adófizetőinek névjegyzékeire épül. A levéltárban négy kivételével - 1873, 1880, 1882 és 1911 - valamennyi év virilis jegyzékét sikerült felkutatnom. Az anyaggyűjtés fő bázisául az alispáni irategyüttes szolgált. Az itt található virilis listák mellett nagy hasznomra voltak az adóhivatalok által e célból összeállított adónévjegyzékek és a községek által kiállított adófizetési bizonyítványok. A vármegyei virilis jegyzék - a községivel szemben - nemcsak a helyi elit összetételének önmagában történő vizsgálatára, hanem a vármegyében betöltött szerepének, gazdasági potenciáljának és ez utóbbi változásának az elemzésére is lehetőséget ad. Szekszárd, Tolna megye székhelye 1873-1905 között nagyközség, és csak ezt követően válik rendezett tanácsú várossá. Lakossága 1870-től 1910-ig 12 001-ről 14 947-re nőtt, annak ellenére, hogy 1890-1900 között 451 fővel csökkent. A település felekezeti 149