Rainer Pál: Üdv neked, boldog Gizella királyné. Gizella királyné városa az árpád-korban (Veszprém, 2000)

r A veszprémi Szt. Mihály püspöki székesegyház és környéke, X-XIV. sz. 1. fejedelmi-királyi vagy püspöki (?) palota, 2. Szt. György-kápolna (972-997?), 3. Szt. György-kápolna (XIII. sz.), 4. székesegyház (XI-XIV. sz.), 5. a székesegyház gótikus szentélye (1380-1400 körül), 6. falmaradvány (XI-XIII. sz.), 7. Szt. László- és Szt. Márton-kápolnák (XIII-XIV. sz.). Kralovánszky Alán rekonstrukciója (Kralovánszky A.: The Settlement History of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. In: Towns in medieval Hungary. Bp., 1990, 64. old. 7. ábra) C hellyé vált épületben ülésezett a középkorban a 36 főből álló veszprémi káptalan. A kápolnához egykor hosszan elnyúló palotaszárny tartozott. Ezt az épületegyüttest feltételezhetjük a legkorábbi fejedelmi-királyi vagy ispáni-püspöki székhelynek. (Párhuzamai Cseh-, Morva- és Lengyelországban lelhetők fel, ahol az államalapítás a magyarországihoz közeli időben és hasonló módon ment végbe.) A

Várhegy legkiemelkedőbb északi végén épült a Szt. Mihály-székesegyház. Korai elrendezését illetően ismereteink hiányosak. Háromhajós, íves főszentéiyű, egyenesen záródó mellékszentéiyű román bazilika lehetett, amelynek hajóit hat-hat oszlop választhatta el egymástól. Néhány korai kőfaragványát a Laczkó Dezső Múzeum őrzi. A Szt. István király által alapított püspöki székesegyházat Boldog Gizella királyné látta el templomi felszerelésekkel. A székesegyház kegyurai Gizella és utódai - a mindenkori magyar királynék - voltak, akik az évszázadok során számos birtokadományban és kiváltságban részesítették az egyházat. Szentélyében állott a királynék kegyúri trónszéke. Kincstárában őrizték Gizella királyné koronáját, amíg II. András király (1205-1235) 1217-es szentföldi hadjárata költségeinek egy részét fedezendően magával nem vitte. A veszprémi Gizella-kápolna alaprajza C sák Péter, a nagyhatalmú oligarcha, 1276-ban feldúlta és kirabolta hadaival a 8