Rainer Pál: Üdv neked, boldog Gizella királyné. Gizella királyné városa az árpád-korban (Veszprém, 2000)

történetesen a rivális főúri családból, a Kőszegiek közül kikerült Péter püspök (1275-1288) székhelyét, s közben többeket lemészároltak. A székesegyházat ezeréves története során ismételten többször is elpusztították, de mindig megújult. A török háborúk után gróf Esterházy Imre püspöksége alatt (1723-1725) barokk stílusban állították helyre. Jelenlegi neoromán külső és belső megjelenését az 1907-1910-es átépítéskor nyerte. A későbbi korszakok köpenyezései alatt elrejtve, helyenként emelet magasságig állnak még ma is Árpád-kori falrészletei. N

égy oldalkápolnája volt a középkorban, északon a (szabadon álló) Szt. György- és a Szentlélek, délen a Szt. László- és a Szt. Márton-kápolnák. A székesegyház mellett jó nevű káptalani iskola működött, amelynek oktatói közül nem egy kanonok külországi egyetemen végezte tanulmányait. 1276-ban az iskola könyvtára is érzékeny veszteséget szenvedett. A veszprémi Gizella-kápolna metszete, XIII. sz. Az alaprajzzal együtt Kralovánszky Alán rekonstrukciója (Kralovánszky A.: Újabb adatok a veszprémi Gizella-kápolna középkori és újkori építéstörténetéhez. Építés-Építészettudomány 15., 1983, 276. old. 3. ábra) 9