„Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!” Egy veszprémi borbély a forradalomról. A Laczkó Dezső Múzeum kiállítása (Veszprém, 1998- 1999)

Veszprémi krónika 1848/1849. december 11-12.: Az 1. huszárezred néhány katonája Veszprémbe érkezik. december 13.: A bécsi udvar támadást indít a forradalom ellen. A hadsereget Windischgrütz vezeti, december 20.: V. Ferdinánd december 2án lemond a trónról I. Ferenc József javára.. A hír, hogy Ferenc József a „gyerekkirály", alig 18 évesen a császári trónra lépett, ezen a napon érkezik Veszprémbe. december 25-27.: Az újoncozás eredményeként sok fiatal katonának áll. A felszerelés azonban siralmas. Sokan egy szál pőre gatyában, egyetlen „ ümögben" vonulnak be. Fegyverzetük dárda, kiegyenesített kasza, hosszú nyelű vasvilla. A 700 Veszprém megyei újonc Veszprémben gyülekezik. Az újoncokból álló sereg nemzetőrökkel kiegészítve 26-án indul Városlőd felé. A 20 szekérrel kísért sereg azonban már 27-én ismét Veszprém Piacterén állomásozik. december 29.: 3000 katona érkezik Veszprémbe, ebből 600 sebesült. A sebesülteket a várbeli piaristák iskola termeiben és a kórházban helyezik el. december 30-31.: Minden magyar katona elhagyja a várost. Az Rosos István alispán és Halász György városbíró elrendeli a népfelkelést. Kaszával és vadászpuskával felfegyverkezett polgárok gyűlnek össze a város védelmében. A népfelkelés az ellenség megérkezésének hírére fegyveres konfliktus nélkül feloszlik. 1849. / január 1.: Osztrák vadász- és gyalogkatonák, vasas német lovasok, és osztrák könnyűlovas huszárok jelennek meg Veszprém utcáin. Több embert, többek között egy 60 éves parasztembert letartóztatnak, mert nyilvánosan a magyar kormány mellett szimpatizált. Az osztrák katonai megszállás nyíltan terrorizálja a lakosságot. Veszprém lakosai még bíznak abban, hogy a magyar hadsereg a közeljövőben visszatér. január 3. Várpalotát is megszállja az osztrák császári sereg, január 8.: A magyar országgyűlés január 5-én Debrecenbe költözik. Ennek híre 8án jut el Veszprémbe. Ellenforradalmi berendezkedés kezdődik el a Dunántúlon és Erdélyben. január 13.: A bakonyi gerillák megütköznek a császári csapatokkal. január 16.: A megyeszékhelyt megszállja a császári katonaság. Veszprém és Zala megye élére ideiglenes császári biztosnak nevezik ki Fiáth Ferencet. A veszprémi lakosság a várpalotai országúton várja a megszálló osztrák katonaság és a császári biztos megérkezését, január 17.: A veszprémi katonai parancsnokság statáriumot hirdet a lázítók, a közbiztonságot veszélyeztetők és a Kossuth kormánnyal együttműködőkkel szemben. január 18.: A forradalmi szimbólumok letiltása a középületekről, a templomok tornyáról. Sárga-fekete zászlók lobognak a városházán és a Vigyázótornyon. A hétköznapi ellenállások szintjén azonban folytatódik a küzdelem a megszálló csapatokkal szemben. A statáriális hirdetmények falragaszait minden este letépik a házfalakról. január 20.: A piros-fehér-zöld zászlókat Fiáth Ferenc utasítására letiltják az evangélikus, a református, a katolikus és a zsidó templomokról. Ezzel párhuzamosan elrendeli a sárga-fekete lobogók kitüzéxiv