„Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!” Egy veszprémi borbély a forradalomról. A Laczkó Dezső Múzeum kiállítása (Veszprém, 1998- 1999)

Veszprémi krónika 1S4S/IS49. sét, és a statáriális határozatok kötelező kiragasztását a templomfalakra, január 27.: Az osztrák katonai megszállással egyidőben oláh-, szerb és horvát katonákat vezényelnek Veszprémbe: „feketeszíjas oláhok". Ezeket a püspöki házban helyezik el. január 28.: A polgári és büntető törvényszék újra működni kezd Veszprémben, január 29.: A városháza ablakába nemzeti színű lobogót tűznek ki. Halász György városbíró intézkedésére a lobogót hamar bevonják. Ezzel egy-időben — a városi inasok és céhlegények által kezdeményezett — utcai megmozdulást is sikerül idejében leszerelnie, január 30.: A szolgabíráknak hivatalvesztés terhe mellett feladatuk minden társulat és kaszinó bezárása. A veszprémi két kaszinót — a Polgári és Nemzeti vagy „Úri" Kaszinó — betiltják. Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspököt, akit december 4-ei hatállyal fosztott meg a magyar országgyűlés javaitól, január 30-án visszahelyezik hivatalába. február 1.: A katonaság felügyeletével minden fegyvert be kell szolgáltatni. A begyűjtött hadikaszák, dárdák nyeleit lefűrészelik, hogy használhatatlanok legyenek. Puskákat az egész megye területéről hordanak össze, február 10.: A várpalotai szűrszabó és csapócéh tagjai közül ötöt katonai kísérettel Veszprémbe kísérnek, mert korábban a magyar hadsereg számára katonaruhákat készítettek. Jogos járandóságuk kifizetését a magyar kormánytól kérték, ennek érdekében Debrecenig utaztak. Bár pénzükhöz nem jutottak, az osztrák hatóságok a náluk talált röpiratok miatt eljárást kezdeményezett ellenük. Ezeket a várpalotai foglyokat 14-én szabadon eresztik, február 13.: A hajmáskéri jegyző lázítás miatt Veszprémbe kísérik és a büntetőtörvényszéknek adják át. február közepe: A személyes mozgásszabadság korlátozása: egyszerű emberek az esti 7 órai harangszóig, polgáremberek este 9 óráig, urak reggelig tartózkodhatnak az utcán. A csavargókat nyilvántartásba veszik. A vendéglősöket, szállodásokat bejelentési kötelezettségre kényszerítik. február 21.: A farsang zene és bál nélkül telik el. A pénz elértéktelenedik. Az ezüstpénz eltűnik a pénzpiacról. A császári papírpénzt az értéktelenedés miatt először négyrétbe, majd nyolc darabra lehet vágni. A Kossuthbankókat viszont csak egészben volt köteles mindenki elfogadni, ezáltal a magyar pénzek fokozatosan kiszorultak a kereskedelemből, február 27.: 130, a magyar hadsereg Turszkij ezredétől átpártolt katona érkezik hangos zeneszóval Veszprémbe 65 megrakott szekérrel. A császári oláh „feketeszíjas" katonák 3 ágyúval továbbra is megszállva tartják a várat és a püspöki palotát, innen ellenőrizve Ve.^ zprémet és a rajta keresztülhúzódó országutat, március l.:Megfélemlítés, e'szigeteltség. A hírek, újságok késve vagy egyáltalán nem jutnak el Veszprémbe. A Veszprémet ellenőrző katonaság vezetője, Burits őrnagy minden kapcsolattartást betiltat a Kossuth kormánnyal. Mindezt gazdasági zárlat bevezetése is követi: az 1, 2, 5, 100 Ft-os Kossuth-bankókat kitiltják a közpénztárakból. Az ezüst és rézpénz eltűnik a pénzpiacon. xv