A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)
Gilyén Nándor: A műemléki topográfiák és a népi építészet
Érdemes megemlíteni, hogy a kötet népi építészeti szaklektora, BARABÁS Jenő ragaszkodott a három szerző által készített kéziratok egységes terminológia szerinti átdolgozásához, ami az utolsó pillanatban többé-kevésbé sikeresen el is készült. 17 Az összefoglaló tanulmány 18 elsősorban abból a szempontból figyelemre méltó, hogy ebben található meg először részletesebben a BARABÁS Jenő (későbbi) elnevezése szerinti „szamosi házterület" népi építészetének leírása. 19 Szabolcs-Szatmár megye népi építészetében is jól tanulmányozható továbbá két házterület - a szamosi és az alföldi - közötti átmenet. Ezt a képet itt még az északi házterület - sokkal kevésbé jelentős - hatása is színezi. Magyarország Műemléki Topográfiájának következő két kötete, a „Veszprém megye műemlékei ", KOPPÁNY Tibor szerkesztésében, legjobb esetben is sajnos csak a következő évezred elején fog megjelenni. A kutatás már 1987-ben, de a népi építészeti bejárás csak 1992-ben kezdődött el, ezt jelenleg BÁLINT János, BÚZÁS Miklós, H. CSUKÁS Györgyi és GILYÉN Nándor végzik. A szerkesztői elképzelések szerint megmarad a Szabolcs-Szatmár megyei topográfia felépítése, és a terjedelem sem lesz annál lényegesen nagyobb. A népi építészet fejezetében azonban mindenképpen ki akarjuk küszöbölni az ott mutatkozó aránytalanságot. Szeretnénk megszüntetni azt a helyzetet is, hogy az egyes mikrotájak településeinek általános népi építészeti ismertetése gyakorlatilag csupa ismétlés legyen. Veszprém megye népi építészete már meglehetősen jól ismert, így ettől a topográfiától meglepetés nem várható. A minden településre kiterjedő kutatás azonban mégis hasznos eredményekre vezethet. Gondolhatunk itt pl. a dunántúli és a kisalföldi házterület pontos elhatárolására, az alföldi népi építészet nyugati irányú hatásának, az ollóágas területi és időbeli elterjedésének tisztázására, a tornác elterjedésének és típusainak, továbbá a pajták elterjedési területének pontosabb megállapítására. Ezért reméljük, hogy a korábbi, sok és eredményes kutatás ellenére ez a műemléki topográfia is hozzájárul majd Veszprém megye, sőt az egész Dunántúl népi építészetének jobb megismeréséhez. Érdemes még megemlíteni, hogy a hatvanas években Komárom-Esztergom megye topográfiájának kézirata nagyrészt elkészült, de a munka különböző okok miatt abbamaradt. Az eltelt hosszú idő miatt természetesen az egész anyagot - új bejárással - korszerűsíteni kell, de remélhető, hogy Veszprém megye után ez lesz a műemléki topográfiák következő kötete. Ehhez a tervezett kötethez MENDELE Ferenc annak idején jelentős népi építészeti anyagot gyűjtött, amelynek ma már jelentős történeti értéke is van. 17. Az átdolgozás BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. alapján készült. 18. GILYÉN Nándor 1986. 19. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 172. 400
