A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Futó János: Építőkövek a Balaton-felvidéken

14. kép. Vörös tűzkőgumós mészkőből épült ház Vöröstón nyebben töredeznek, ráadásul az aszófői dolomit még sejtüreges szerkezetű is. A sorozat tetején elhelyezkedő mészkőféleségek közül a felsőörsi mészkő csekély kiterjedésű, de viszonylag nagy vastagságú, pados kifejlődésű, jó építőkő. A rákövetkező vulkáni összleten belül található a nemesvámosi mészkő (14. kép), amelynek rózsaszín árnyalatú alapanyagában vörös tűzkőgumók ülnek, ezért még díszítőkőnek is használták: ebből készült a nemesvámosi I. világháborús emlékmű, de építőkőként is megjelenik pl. Veszprémfajszon. Ezen középső-triász karbonátos kőzetek fejtése sem okozott nagyobb nehézséget, hiszen a rétegsorokban továbbra is jellemző az egyes padokat elválasztó agyag vagy tufa jelenléte. Elterjedésük eléggé mozaikszerű képet mutat a Balaton-felvidéken. A Kálimedence környékétől ÉK felé változó, néhány km szélességű sávban húzódnak. Dörgicse és Balatonakaii között a legkiterjedtebbek (5 km), majd tovább ÉK felé egyre keskenyedő pasztát alkotnak, Aszófőn túl már csak néhány száz méter szélesek, de egészen a vörösberenyi Megye-hegyig követhetők. Eszakabbi vonulatuk Szentkirályszabadjánál és főleg Veszprémfajsz-Hidegkút között képez jókora felszíni kibúvásokat, amit Barnag környékén szétszórt, apró foltok váltanak fel, aztán Mencshelytől Balatonhenyéig keskeny csapásban fut. A középső-triász közepe táján kialakult nyílttengeri medencék tovább „éltek" a felső-triászban is, majd a triász végén egységes, nagy kiterjedésű karbonátplat38