A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Futó János: Építőkövek a Balaton-felvidéken

15. kép. Füredi mészkőből álló romos tanya Pécsely határában form jött létre, amely még a jura időszak elejére átnyúlva is létezett. A felső-triász képződmények a Balaton-felvidéken nagy területek alapkőzetét adják, de sokszor fiatal üledékekkel fedettek és csak keskeny pasztákban vagy foltokban bukkannak felszínre. Az üledéktakaró alatt - Balatonhenyétől 3 km széles sávban - ÉK felé tartanak, ezek képezik a Pécselyi-medencét és peremét 6 km-nél nagyobb átmérővel, majd a Balatonfüred feletti 3 km széles fennsíkot alkotják, de Felsőörs után hiányoznak és csak Vörösberénytől folytatódnak Liter felé 1 km-nél keskenyebb sávban. ÉNy-i elterjedésüket a Litéri-feltolódás határolja, majd kicsit távolabb a Veszprémi-törés környékén találkozunk ismét velük. A felső-triász sorozat alján képződött füredi mészkő a térség egyik legkiválóbb és ezért legkedveltebb építőköve (15. kép). Világosszürke, tömött, néhol tűzkőgumós, pados kifejlődésű, rétegeit agyagcsíkok választják el. Ellenállóképessége miatt többnyire markánsan kiemelkedik környezetéből, ezért könnyű bányászni, amit elősegítenek egymástól elváló padjai is. A mindössze néhány tucat méter vastagságú képződmény csapásirányban jól végigkövethető a Balatonfelvidéken. Balatonhenyétől keskeny csíkban húzódik a Pécselyi-medence felé, ahol valamivel szélesebb foltokat alkot, majd Balatonfüredtől a Megye-hegyig ismét pásztásan halad a hegyek tetején. Hatalmas kőfejtők tárták fel Csopaknál a Nosztori-völgy útkanyarjában, Füreden a Száka-hegy tetején és a pécselyi Meggy39