A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Juhász Katalin–G. Szabó Zoltán: Forráskutak, mosóházak a történeti Zala megye tapolcai járásában

13. kép. Köveskál, „Városkút". Mosóház távlati szerkezeti képe. (Szálai András rajza 1985. köveskáli Bozót utca telkeinek forrásai, ahol egész öntözőcsatorna-rendszert alakítottak ki. Több Káli-medencei faluban vannak ilyen „locsolókutak", „kerti kutak", amelyek legtöbbje 80-100 cm átmérőjű, és 1,5-2,5 m mély, megközelítőleg kör alakú gödör. Az öntözővizet ezekből többnyire kampóra akasztott vödörrel merték ki. Ahol öntözőárkokat is kialakítottak, ott az árkokból az öntözést már lapáttal végezték. Mindszentkállán, Kékkúton és Balatonhenyén, ahol még századunk elején termesztettek kendert, a kenderáztató gödröket is a források közelében ásták, s belevezették a vizet.

20 Többek között Kékkúton, Balatonhenyén, Köveskálon, Monoszlón, Szentbékkállán és Kapolcson találtunk olyan kezdetleges mosókat, illetve azoknak nyomát, amelyeket a természetes környezet minimális átalakításával alakítottak ki. Kékkúton a Fő utca 28. és 30. szám alatti telkeken a forráskútnál mosásra is alkalmas helyet alakítottak ki a forrás természetes üregének kimélyítésével és évente kétszeri tisztításával (7. kép). Az üregek oldalát kővel körülbástyázták, hogy minél tisztább vízben tudjanak öblögetni. A forrás a medencén belül is több ponton buzog elő. A mosó asszonyok két cölöpre erősített, a medencét keresztben áthidaló pallóra állva, guggolva, térdelve mártogatták az öblítendő ruhát a vízbe. Gyakran előfordult, hogy a mosó kifolyónyílását mosás alkalmával kővel betömték, hogy a medence vizét felduzzasszák. E magántelkeken lévő mosókat nemcsak gazdájuk, hanem a jószomszédság, rokonság is használhatta. A szennyes vászonneműt a háznál melegített vízzel és hamulúggal szapulták, majd teknőben vagy szapusajtárban egyenesen a mosóhoz vitték, ahol „lapickázták", azaz alaposan megütögették, csapkodták és öblögették a ruhát. Általában kéthetente került sor a mosásra, ágyneműt pedig havonta egyszer mostak. A tiszta ruhát többen deszkából készült teregetőpalánkra teregették ki száradni. 20. H. CSUKÁS Györgyi 1986. 34. 375