A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Juhász Katalin–G. Szabó Zoltán: Forráskutak, mosóházak a történeti Zala megye tapolcai járásában

2. kép. Réteg-, karszt- és parti szűrésű vízkészletek, vízPeszerzési lehetőségek A választott terület geológiai viszonyai igen összetettek. A Bakony-hegység törésvonalak mentén összetöredezett röghegység. Legfőként a földtörténeti kö­zépkorban (mezozoikumban) képződött tengeri eredetű üledékes kőzetek: mész­kövek és dolomitok alkotják A hegység legdélebbi vonulataiban a Balaton­felvidéken felszínre bukkan még a földtörténeti ókor permi időszakában képződött jellegzetesen vöröses színű homokkő is. Ezeket az üledékes eredetű hegységal­kotó kőzettömegeket északnyugat-délkeleti irányú törésvonalak szabdalják. Neve­zetes törés például a Devecser-Várpalota vonal, amelynek mentén az egyes da­rabok magasabbra emelkedtek 400-500 m-es átlagmagasságban. A vízföldtani térképek tanúsága szerint a Balaton-felvidék, különösen a Káli­medence környékén (1. kép), vízzáró rétegek (vulkáni tufák) és jó víztározó képes­ségű rétegek is (mészkövek, dolomitok) egyaránt előfordulnak az összetöredezett kéregszerkezet eredményeképpen. A források a hegylábi területeken két különbö­ző réteg találkozási pontjánál bukkanhatnak a felszínre. Vízhozamuk pedig a csa­padékvíz mennyiségétől és az adott réteg víztartó képességétől függ. A felső triász időszakában képződött rétegek alól fakadó források a legbővizűbbek. Ilyen for­rások Monoszlo és Balatonhenye összes forráskútjai, valamint a nyirádi és a taliándörögdi források. 8 8. LÓCZY Lajos 1913-ban megjelent munkájában a térség szinte valamennyi forrásáról készített ala­pos geológiai leírást ad. LÓCZY Lajos 1913. 594-602. 365

Next

/
Thumbnails
Contents