A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Juhász Katalin–G. Szabó Zoltán: Forráskutak, mosóházak a történeti Zala megye tapolcai járásában

2. kép. Réteg-, karszt- és parti szűrésű vízkészletek, vízPeszerzési lehetőségek A választott terület geológiai viszonyai igen összetettek. A Bakony-hegység törésvonalak mentén összetöredezett röghegység. Legfőként a földtörténeti középkorban (mezozoikumban) képződött tengeri eredetű üledékes kőzetek: mészkövek és dolomitok alkotják A hegység legdélebbi vonulataiban a Balatonfelvidéken felszínre bukkan még a földtörténeti ókor permi időszakában képződött jellegzetesen vöröses színű homokkő is. Ezeket az üledékes eredetű hegységalkotó kőzettömegeket északnyugat-délkeleti irányú törésvonalak szabdalják. Nevezetes törés például a Devecser-Várpalota vonal, amelynek mentén az egyes darabok magasabbra emelkedtek 400-500 m-es átlagmagasságban. A vízföldtani térképek tanúsága szerint a Balaton-felvidék, különösen a Kálimedence környékén (1. kép), vízzáró rétegek (vulkáni tufák) és jó víztározó képességű rétegek is (mészkövek, dolomitok) egyaránt előfordulnak az összetöredezett kéregszerkezet eredményeképpen. A források a hegylábi területeken két különböző réteg találkozási pontjánál bukkanhatnak a felszínre. Vízhozamuk pedig a csapadékvíz mennyiségétől és az adott réteg víztartó képességétől függ. A felső triász időszakában képződött rétegek alól fakadó források a legbővizűbbek. Ilyen források Monoszlo és Balatonhenye összes forráskútjai, valamint a nyirádi és a taliándörögdi források.

8 8. LÓCZY Lajos 1913-ban megjelent munkájában a térség szinte valamennyi forrásáról készített alapos geológiai leírást ad. LÓCZY Lajos 1913. 594-602. 365