A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Futó János: Építőkövek a Balaton-felvidéken

9. kép. Földtani keresztszelvény a Bakony-hegységről: 1. opaleozoos metamorf kőzetek, 2. perm vörös homokkő, 3. triász karbonátos képződmények, 4. jura, kréta és eocén kőzetek, 5. oligomiocén törmelékes képződmények, 6. pliocén üledékek, 7. tektonikai vonal erős préseltsége, palássága miatt építőkőnek nem igazán alkalmas, legfeljebb a helyi szőlősgazdák használták néhány nagyobb darabját pinceépítésnél. Hasonlóan értékelhetjük a nála valamivel fiatalabb (a szilur nagy részébe is átnyúló) lovasi aleurolitpala előfordulásait, amelynek málladéktakaróján korábban kiterjedt szőlőművelés folyt, de mára beépített üdülőterületté vált. Az aleurolitpalában közel száz méter átmérőjű és néhány méter vastagságú metariolit közbetelepüléseket ismerünk; keményebb, kvarcdús darabjai az alsóörsi építményekben előfordulhatnak. Fenti kőzetek eredetileg az egykori szárazföldekről a nyílt tengerbe beszállítódott agyagok, aleuritok, homokok voltak, amelyek legalább ezer méter vastagságban rakódtak le a süllyedő, de a feltöltődés miatt többnyíre sekély tengermedence aljzatán. A több tízmillió éven át tartó üledékképződést többször ismétlődő vulkanizmus zavarta meg. A tűzhányókitörések során láva ömlött és vulkáni por hullott a vízbe. A kőzetté tömörödött finom szemű üledékek a variszkuszi hegységképződés során metamorfizálódtak. Az irányított nyomás hatására összepréselődött kőzet felszínre kerülve - a palássági síkok mentén - lemezekre esik szét, ezért nem jó építőkő. A fent elmondottak érvényesek a mintegy 400 millió éves, devon korú révfülöpi aleurolitpalára és az ebbe települt metaandezitre is. A devon végéről és a karbon időszakból (380-300 millió év) származó kőzettípusok felszínen csak a Balatontól távolabb - Székesfehérvár felé félúton - Polgárdi és Füle környékén találhatók. A Balaton-felvidék valódi építőkövei közül az egyik legjelentősebb és egyben legkorábbi a perm időszak második felében (270-250 millió éve) keletkezett vörös 34