A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Benda Gyula: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele)

helyi főutcái házat is csak 3000 forintra értékeltek. Schillinger István 10 kapás szőlő után adózott, ami az első tíz birtokos közé sorolta. Molnár György molnár (8 kapás szőlő tulajdonosa) esetében az „úgynevezett patikárius féle" szőlőben az alábbi módon becsülték fel a földeket és épületeket: „95. beültetett szőllő általában tészen 1782 Ft 20 kr; 96. szőllő allyában lévő 9 hold szántóföld 1452 Ft; 97. úgynevezett Gesztenyesi 1 hold föld 160 Ft 30 kr; 98. rét vagy kaszáló gyümölcsössel együtt 850 Ft; 99. épület, pince, présház, szoba, kéményes konyha boltra, istáló préssel együtt 1750 Ft 15 kr; 100. pajta általában, az épületek mind náddal födve 420 Ft 30 kr; 11. épületek körül kaszáló 's gyümölcsös 160 Ft." Ezek az épületek élesen elkülönülnek a néhány száz forintos hajlékoktól. Ez utóbbiak a kinn lakó gazdálkodók (szőlőművesek) szőlőiben nagy számban fordulnak elő. Példaképpen csak néhányat mutatunk be: „rajta fekvő szoba, pince, présház, benne lévő préssel 110 Ft (1846); rajta fekvő pince présház, benne lévő prés, hajlék előtti réttel 180 Ft (1846); kamora, istálló, külső-belső pince préssel 170 Ft." A kisebb értékű épületeknél is van összefüggés a szőlő értéke és a hajlékok ára között. Egy felsőbb szint esetében az építmények becsértéke 500 Ft, az alacsonyabb szinten 100-200 Ft körül mozog. Az elemzés során meglepő értékarány található: a szőlőkben a pince, présház nagyobb értékű, mint a gyakran „ócska" jelzővel ellátott szoba-konyha. Vasvári Jánosné (Vonyarc, 1840) szőlőjében a pince és présház becsértéke 369 Ft 35 krra rúgott, a szoba és konyha értéke pedig csak 160 Ft volt. Bujtor János vashegyi szőlőjében (Vashegy, 1825) a becsüsök a külső és belső pincét préssel együtt 138 Ft-ra értékelték, a szobát konyhával együtt csak 48 Ft-ra. Szinte minden esetben igaz a fenti értékkülönbség, az arányok azonban változók. Erős értékkülönbség jellemzi a városi és a szőlőhegyi épületeket. A század elején a különbség kisebb, a század közepére megnő. A város belterületén, főleg a központban a házak értéke az 1840-es években jelentősen megemelkedik. De a keszthelyi külső utcák egyszerű rusztikus házai is magasabb értékűek, mint a szőlőhegyiek. A hajlékok berendezései A szőlőhegyi épületek funkcióit a megnevezés világosan elárulja, az inventáriumok részletes tárgylistái csak megerősítik azt. Az eszközkészletről, a hordókról és borosedényekről mindig részletes és alapos számbavétel készült. Ez a gazdag anyag elemzésre vár. A szőlőművelés technikájára, a tárolásra szolgáló dongás edényekre igen sok információt ad, s az értékbecslés révén a szőlőművelés tőkeigényéről is tanúskodik. Tanulmányomban azonban nem ezzel kívánok foglalkozni, hanem a lakófunkcióval, a szoba berendezéseivel.

23 23. A továbbiakban az idézett adatok forrását külön nem adom meg, azok mind a már idézett keszthelyi forráskiadványból származnak, az eredeti inventáriumok fénymásolata pedig megtalálható a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában. 303