A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Benda Gyula: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele)

böztethető meg. A tágabb: mindenféle szőlőhegyi (ideiglenes?) építmény; a szűkebb: a szőlőben lakásként használt épület. A részletesebb felsorolásokban a pince, présház a leggyakoribb, ezt követi a szoba, konyha, majd az istálló és pajta. Egy-kétszer említődik a szekérszín, fészer, igen ritka a kamra megnevezés, néhányszor említenek kunyhót. Az 1830-as évektől tűnik fel a külső és belső pince formula. A ház megjelölés nem fordul elő. Ennek oka egyrészt az, hogy az ideiglenes kinnlakás céljából épült lakószoba a pince vagy a présház részeként alakult ki, azaz nem különálló volt. A konyha és szoba formában megnevezett „hajlék" sem azonosul a házzal. Ennek csak egyik oka lehet, hogy építészetileg is eltér a konyha, szoba, kamra típusú falusi vagy városi házaktól. Másik oka valószínűleg az a tény, hogy adózási és úrbéres szempontból a kinti épületek nem minősültek háznak, lakói egészen az 1830-as évekig hazátlan zsellérként szolgáltak és adóztak. A felsorolt épületek vagy inkább épületrészek alapján következtethetünk a tényleges építményekre. A pince a legegyszerűbb, ennek padlásán szénát tárolnak. A pince és présház is egyetlen épületet jelöl, a szoba is lehet a présházban vagy ahhoz ragasztva. A fejlődés azonban a szoba és konyha különálló megjelenéséhez vezet. A füstöskonyha egyszer említődik, de ez lehetett általános. Molnár György molnár szőlőjében 1843-ban az összeírok az épületek felsorolásánál kéményes konyha boltra megnevezést használják, de az épületek kiemelkedően magas értéke, valamint berendezésük is arra mutat, hogy ez kivételes lehetett. A két konyha elterjedésének arányaira adatainkból nem tudunk következtetni. A szobakonyhához járulhat harmadik derékként istálló,

17 de a pajta és istálló inkább külön épületként általános. A szőlőhegyi állattartás kiszélesedésével szükség volt ezen építményekre. A szőlőhegyi „gazdaság" két típusát különböztethetjük meg. Az egyikben lakóépület és pince állt. Pl. Bugovits György özvegye szőlőjében: „1. Feö Tomaji hegységben Varga Mihály és Szeles Jánosné szomszédságok közt fekvő kilencedes szőllő, kétszázötvenhárom utakbúl álló [...]. Rajta fekvő pince, présház bent lévő préssel együtt. Ócska szoba és konyha." Ez igen gyakori. A másik típus három hajlékból állhatott: lakóépület, pince-présház, istálló-pajta. Bálás Ferenc cserszegi szőlőjében (1820) présház, pince, majd szoba és konyha, valamint istálló és pajta került összeírásra. Ez a ritkábban előforduló típus.

18 Nem tévedhetünk nagyot, ha a szőlőművesnek és gazdának nevezett két társadalmi csoport épületegyütteseit véljük felismerni a fenti két típusban. 17. Pl. Bene Erzsébet, Deák István özvegye szőlőjében: „azon hajlékot, melly három derékbúi álló, tudnuillik szobát, konyhát, Istálót, a'melly a' szőlőjószág mellett fekszik. " Vonyarc. 1833. november 11. 18. Néhány példa ennek változataira: „2 pince, 2 présház, egyikhez fészer és istáló ragasztva, ugyanennél szürüs prés, magánosan pedig szoba és konyha mindezek megett nádfödél alatt (Giber Mihály 1794); kis pajta otton, falábra, a falak fele barona, fele kőből epétve, nagyobb pajta istáloval egy födél alatt, nádra, falábra, sovén és kőfallal, ezen szőllőnél lévő pince és présház kőfalakból, puha tető náddal és szürüs préssel, mégis ottan fennálló szoba, konyha kiss kamarával, rígi (Fonnyat Ferenc 1832); szoba, pince, présház, benne lévő préssel és hozzákapcsolt fészerforma pajtával, még is különös egy istállóval, pajtával (Cseh János 1846). Az egyik változatában a pince hiányzik, a lakás és istálló egy rétföldön található. 301