A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Benda Gyula: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele)

298 molni kell a túlnépesedéssel (ez a környező falvakban erősebb és jobban megfogalmazódik), a mezőgazdasági népesség kiszorulási folyamatával. Végül az 1817es tűzvész, az 1810-es évek földesúri házkisajátításai említendők konkrét eseményként. A kiköltözés egy alapvető társadalmi változás kísérőjelensége. A szántóföldeket és szőlőt is művelő gazdák Keszthelyen a 18. század első felében még a népesség jelentős részét teszik ki, s mind gazdaságilag, mind társadalmilag a város egyik meghatározó csoportját alkotják. A Festeticsek földesurasága idején (1740től) a zálogos földek visszaváltásával megrendül gazdasági alapjuk, a századfordulón létszámuk csökkenésnek indul. A korabeli források által gazdának vagy ruricolának nevezett réteg a keszthelyi társadalmi változások nagy vesztese. Előbb a városon belül kiszorulnak a külső utcákba, majd pedig kiköltöznek a szőlőkbe.

10 A szőlőhegyek állapotát az 1840-es években az 1845. évi adóösszeírás segítségével rajzolhatjuk meg.

11 A hat promontoriumon 2000 kapás szőlő után vetettek ki adót. 155 birtokos a városban élt, további 44 a jobbágyfaluként adózó Polgárvárosban (Kiskeszthely) lakott, 416 háztartás adózott a szőlőhegyekben (valójában 422, de 6 háztartásban az összeírás nem jelez szőlőt), további 50 személyt pedig extraneus birtokosként regisztráltak. Összesen tehát 665 személy, illetve háztartás fizetett szőleje után adót. A szőlőbirtokok (parcellák) száma ennél nagyobb volt, a hagyatéki iratok alapján igazolható, hogy számos birtokosnak több kisebb-nagyobb szőlő volt tulajdonában.

12 A szőlőbirtokok nagyság szerinti megoszlása 1773 és 1845 között aprózódást mutat. Általában az extraneusok és a városi tulajdonosok kezén vannak jelentősebb birtokok, közöttük több iparos, kereskedő is van. Esetünkben a tulajdonos személye gyakran változó. A fennmaradt cserszegi szőlőhegyi jegyzőkönyv alapján látható, hogy gyakori a csere, az adásvétel útján történő ingatlanmozgás a szőlőkben.

13 Az adófizetők kezén lévő szőlőtulajdon megoszlása nagyság szerint 1845-ben: 10. A társadalomtörténeti elemzés készülő PhD disszertációmra készül (Zsellérből polgár. Társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban 1696-1848). 11. Az 1845. évi dikális összeírás a mezőváros levéltárában maradt fenn: ZmLt Keszthely mezőváros régi levéltára. 12. Pl. Lichtenvallner Ferenc ács hagyatéka, 1847: Syalai szőllő hajlékkal, Mezei szőllő, Ladányi szőllő. Vö. BENDA Gyula 1995. A közölt inventáriumok számos példát mutatnak a több parcellából álló szőlőbirtokokra. 13. ZmLt Cserszegtomaj It. A cserszegi szőlőhegy jegyzőkönyve 1757-1846. A szőlő Keszthely Keszthely Szőlőhegy Extraneus Együtt kapásban mezőváros polgárváros 1 és kisebb 16 3 69 2 90 1-2 45 13 147 18 223 2-3 31 18 87 14 150 3-4 33 4 59 8 104 4-5 14 3 24 2 43 6-10 14 3 26 5 48 1.0 felett 2 4 1 7 Összesen: 155 44 416 50 685