A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)
Benda Gyula: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele)
Az adóösszeírások alapján hasonló időbeli tendencia rajzolható meg. Az 1770-es években az adófizetők 2-3%-a kerül összeírásra a jegyzék végén, a szőlőkben. 1818-ig ez az arány fokozatosan felemelkedik hétre. A diktátor 1819-ben ugrásszerűen megnöveli a kinti adózók számát: 1818-ban 52 szőlőhegyi lakos, 1819-ben viszont már 204 található. Ez a hirtelen növekedés egyértelműen szemléleti változásból fakad, nem számolhatunk ilyen mértékű tömeges kiköltözéssel. Az 1817. évi tűzvész következtében sokan ideiglenesen vagy véglegesen kihúzódhattak a szőlőkbe, ezt a korábbi kiköltözésekkel együtt némi késéssel regisztrálta az adóösszeírás. A kiköltözők háromnegyede hazátlan zsellérként adózott a városban, azaz már nem volt állandó városi háza, lakása. 1822 és 1823 között megint kisebb ugrást tapasztalhatunk (208-ról 272-re), de egyébként az emelkedés fokozatos. 1846-ban 414 adózó, a keszthelyi adófizetők 40,7%-a már kinn élt. A szőlőhegyi adózók száma és aránya Keszthelyen, 1777-1846: a.) évtizedenként b.) 1818-1826 Ev Adófizetők száma Aránya Ev Adófizetők száma Arány 1777 15 2,3 1818 52 7,2 1787 32 4,8 1819 205 27,6 1797 41 6,1 1820 198 1807 37 5,3 1822 208 1817 56 7,5 1823 272 1827 286 35,8 1824 272 1837 355 40,2 1825 283 1846 414 43,5 1826 279 Egyértelmű tehát, hogy mindkét forrás az 1810-es évek végétől jelzi a tömeges kiköltözést. Ez egyben jelzi, hogy a kinnélés ekkortól elfogadottá vált. Korábban az uradalom és a kinnlakók között gyakori volt a konfliktus. Az 1820-as évek elején a település lakosságának 20-25%-a élhetett a szőlőkben, s ez az arány a települések leválásáig, az 1840-es évekig továbbra is dinamikusan emelkedik. Ekkor már a népesség 35-40%-a élt vagy adózott a városon kívül. A szőlőhegyen lakó családok zöme Keszthelyről költözött ki, egy kisebb részük a környező falvakból származó bebíró (extraneus) birtokosok közül való. Az átrendeződő házassági kapcsolatok is azt mutatják, hogy erősödött a környező településekkel való kapcsolatra. 9 A kiköltözés okai sokfélék: az egyik fontos ok (a kortársak főleg ezt emlegetik) a beszállásolás, a katonatartás terhei elől való menekülés. Mindenképpen szá9. Az adóösszeírásban és a katolikus anyakönyvekben egyaránt nyomonkövethető az extraneusok szőlőhegyi letelepedése. A házassági kapcsolatoknál elsősorban a meszesgyörki lakosokkal ugrik meg az esküvők száma. 297