A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Futó János: Építőkövek a Balaton-felvidéken

2. kép. Bazalt sarokkövek és ablakkeretek a nagyvázsonyi Kinizsi-vár lakótornyán A hegyormok szálkőzetének lefaragásával belső udvarokat, pincéket alakítottak ki és az így nyert kőből húzták fel a várfalakat. Néhány esetben az is megfigyelhető, hogy az ajtó- és ablakkereteket „idegen" - nagy méretben is faragható - kőből készítették. A nagyvázsonyi Kinizsi-vár lakótornyán az ívelt, kis ablakkeretek anyaga sötétszürke bazalt és ez díszíti fogazott elrendezéssel a sarokfalak éleit is (2. kép). Kastélyok, nemesi kúriák, udvarházak esetében is sűrűn találkozunk a kő építészeti vagy díszítő célzatú alkalmazásával. Mielőtt rátérnénk az építőkövek újkori népi építészetben való felhasználására, röviden szólni kell e vidék földrajzi tájbeosztásáról, hogy mondanivalónk illeszkedjen a területhez. Földrajzi tájbeosztás A Balaton-felvidék a köztudatban úgy él, mint a Balaton északi partvidékét nagyjából tíz km szélességű sávban kísérő - Keszthelytől Balatonfűzfőig terjedő változatos tájegység. Lóczy Lajos, a századforduló idején végzett nagyszabású Balaton-kutatás irányítója már pontosan körvonalazta a Balaton-felvidék természetes határait.

3 Lényegében az ő nézetei tükröződtek a földrajzi szakirodalomban egészen az 1980-as évek végéig. A Magyarország tájföldrajza sorozat részeként 3. LÓCZY Lajos id. (szerk.) 1913. 1. kép. Mészkő, homokkő és bazalt a dörgicsei Árpád-kori templom falában 26