A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Ács Anna: Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

A közökben élők társadalmi jogállását tekintve vidékünkön rendkívül változatos a kép. Nemesvámoson a közök többségét kisnemesek lakták. A közhiedelemmel ellentétben nem kizárólag elszegényedett kisnemesek, hanem módos gazdák is. Közéjük telepedtek be idővel a jobbágyok. Szentgálon a közökben általában a szegényebb népréteg élt, de ez korántsem volt szabály, figyelte meg gyűjtése során VAJKAI Aurél.

55 Alsóörsön sem különült el a nemesi és jobbágyi rész, illetőleg a 19. század derekára a nemesek által lakott nyugati falurész a nemesi telkekre költöző zsellérek, árendások miatt vegyes lakosságú lett. A közökben, közös udvarokban élők felekezeti hovatartozását vizsgálva ugyancsak vegyes képet kapunk. Vidékünkön a törzsökös, kisnemesi eredetű lakosság a református hitet követte, míg a jobbára beszármazott jobbágyság, zsellérség katolikus volt.

56 A különben az élet más területein erőteljesen megmutatkozó vallási különbözőségek a közökben elsimultak, rendszerint nem zavarták az együttélést. Bár akadt kivétel is, mint pl. Kövesden, ahol arra törekedtek, hogy azonos vallásúak, reformátusok éljenek egy-egy közben.

57 Tájunkon a közökbe befogadták a zsidókat is. A török uralom végétől megjelenő és több hullámban megtelepülő zsidók elsősorban városokban, illetve városközeli falvakban laktak, ám szinte minden helységben találunk zsidót a 18. század végétől hol kisebb, hol nagyobb számban. Nemesvámoson 1836-ban 58 zsidót számláltak, akiknek zsinagógájuk is állt már ekkor a településen.

58 Zsinagóga építésére nem vásároltak különálló telket, hanem a Végh-köz ötödik lakóházát vették meg és alakították át. A múlt század utolsó két évtizedében a falu lakosságának 10%-át tették ki a zsidók. Az emlékezet szerint az imaház épületében saját iskolát tartottak fenn két tanteremmel.

59 A két világháború közti években lélekszámuk ugyan drasztikusan csökkent, mert a község nem tudott tartós létfeltételeket biztosítani számukra. A Nemesvámoson gyökeret vert családok közül három, majd kettő kereskedéssel foglalkozott. Egyik a Balogh-köz második házában vegyeskereskedést nyitott, s italt is mértek ki.

60 A másik a falu közepén a főutcán épített boltot, kocsmát és lakást. Jégvermük - nyilván hely hiányában - két közzel odébb, a Nemes-köz közepe táján állt.

61 A harmadik család házat bérelt az egyik köz első házában és szatócsboltot tartott fenn.

62 Noszlopon az 1930-as években a „hosszi köz"-ben katolikusok és reformátusok között élt családjával a „tollas zsidó". A közök, közös udvarok tehát tájunkon példát adtak a rendi és vallási ellentétek feloldására. A kényszerű együttélés bizonyos demokratizmust valósított meg. 55. VAJKAI Aurél 1959a. 172-175. 56. VAJKAI Aurél 1959b. 19. 57. S. LACZKOVITS Emőke szóbeli közlése. Segítségét megköszönöm. 58. FÉNYES Elek 1836. 444. 59. ÁCS Anna 1994a. 215-218. 60. ÁCS Anna 1994a. 218. 61. ÁCS Anna 1994a. 219. 62. ÁCS Anna 1994a. 220. 208