A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Ács Anna: Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

Ez érvényesült akkor is, amikor Nemesvámoson az I. világháborút követő években nem vetették ki maguk közül az adventistának átkeresztelkedett reformátusokat s később katolikusokat. A szektatagok istentiszteleteikre saját imaházuk felépüléséig a Krámli-köz közbülső házában gyűltek össze. Imaházukat végül az egyik köz elején álló kovácsműhely átalakításával és a mögötte lévő üres terület beépítésével 1943-ban szentelhették fel.

63 Vidékünkről útikalauzt író DORNYAY Béla nem véletlenül dicsérhette a közös udvarok lakóit, hogy „mintegy ugyanazon pitvaron lakva békességben elférnek".

64 A közök, közös udvarok típusai Nem könnyű feladatnak kívánunk eleget tenni a köztípusok elkülönítésekor, meghatározásakor. A domborzati viszonyokhoz alkalmazkodva és bizonyos társadalmi hagyományokat, helyi szokást követve keverten jelentkeznek a típusok régiónkban. Talán a legszembetűnőbb az a típus, ahol a keskeny, szalagszerű telek - bár néhol a telek szélessége elérte a 30 métert - egyik oldalán húzódik az egymáshoz ragasztott lakóházsor, előtte, azzal párhuzamosan a köz és annak másik oldalán, a lakóházakkal szemben emelkednek a gazdasági épületek.

65 A másik, szintén gyakori típusnál az egyes lakóházakat sorban követik a gazdasági épületek. Ebben az esetben a lakó- és gazdasági épületsorral párhuzamos köz a szomszéd házsor tűzfaláig húzódik ki.

66 A harmadik, már ritkább típus esetében a köz utolsó háza keresztben épült, mintegy lezárja a közt. JANKÓ és mások is a kuriális telekbeosztás példájának tartják ezt, joggal.

67 A szélesebb telkeknél a középütt futó köz mindkét oldalára emelhettek lakóés gazdasági épületsort.

68 Elvétve, de előfordult, hogy a szalagtelkes köz gazdasági épületeinek sorát bontotta meg egy-egy lakóház.

69 A német telepes községek közös udvarai az előbbieknél egyszerűbb szerkezetűek, többnyire csupán kettes udvarok. Külön típusnak vehetjük a rájuk jellemző ellenkező oldalra való bejáratnyitást, az így létrejött két, önálló udvaros formát. A közös udvarokon különben sohasem keríthette le, különíthette el ki-ki a maga portáját, udvarrészét. Mindenki ismerte és tiszteletben tartotta annak határait. Legfeljebb a helyenként meglévő apróbb virágos- és veteményeskerteket vehették 63. ÁCS Anna 1994b. 427.; A nemesvámosi közökről VAJKAI Aurél megjegyzi, hogy „a Fő utcára eső ház több köznél zsidóé"; VAJKAI Aurél 1940. 46. 64. DORNYAY Béla 1927. 36. 65. Erre példa a Fáth-köz Nemesvámoson, amelyben 13 házat számláltak csúcsra építve. VAJKAI Aurél és VARGHA László nevének említése nélkül írt erről a hosszú közről. 1936-ban még 13 házból állt, 1956-ban egy lebontott háza helyén kert ékelődött a házsorba. Ma 10 ház van a nevezetes közben. Ezt meghaladja a nemesvámosi Tóttvköz a 12 házával.; ÁCS Anna 1993. 66. 66. Ilyen Nemesvámoson a Steininger-köz. ÁCS Anna 1993. 66. 67. A Nemes-köz Nemesvámoson efféle telekbeosztású. VAJKAI Aurél 1957. 98-99.; H. CSUKÁS Györgyi 1984. 32.; JANKÓ János 1902. 183.; LICHTNECKERT András 1996. 417-418. 68. Például a Csőgör-köz Nemesvámoson. ÁCS Anna 1993. 66. 69. Nemesvámoson e típusú a Krámli-köz. ÁCS Anna 1993. 66-67. 209