A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)
Ács Anna: Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken
azonban egy időben épültek, nem különböző korú hozzáépítések eredményeiként jöttek létre, mint a Dunántúl egyéb tájainak közös udvarai. 20 A volt Vas megyei Alsóőr, az egyetlen utcából álló útifalu kisnemesi eredetű lakossága az ősi telkeket a főutcára merőlegesen és párhuzamosan is felaprózta az utóbbi évszázadokban. 21 LUKÁCS László Fejér megyei kutatásaiból az derült ki, hogy a megyében eredetileg rokonok: testvérek, unokatestvérek osztották fel egymás között a telket. Egyegy telken 2-5 család élt egy hosszúházban, ahol minden családnak egy szobakonyhás része volt. 22 A közök kialakulásának folyamata a Bakonyban a Balaton-felvidéken Vidékünk közei, közös udvarai kialakulásának okait, folyamatának specifikumait kutatva nincs egyszerű dolgunk. 23 Több történelmi-társadalmi-földrajzi és egyéb tényező együttes hatását kell - kellene - vizsgálnunk. Az bizonyos, hogy nem egy időben alakultak ki, több építési periódus eredményeként jöttek létre mindenütt tájunkon. Általában úgy tartjuk, hogy az utca, a főutca felőli első ház a legöregebb, 24 bár számolnunk kell felújítással, átépítéssel is, ugyanúgy, mint a köz többi házánál az évszázadok során. Mégis mikorra tehetjük az első közös udvarok kialakulását a Bakonyban és a Balaton-felvidéken? A kormeghatározás tekintetében szintén megoszlóak a kutatói vélemények. JANKÓ János - aki elsőként írt a Balaton-felvidéki közökről - úgy vélte, hogy a fejlődés eredményeként gyakran bonyolult utcahálózat közeiről csaknem egyenként kimutatható az utólagos, többnyire a 19. században való kiépülés az eredetileg egyetlen utcából álló falvakban. 25 A folyamat azonban korábban kezdődhetett, jelenthetjük ki egyértelműen. MAKSAY Ferenc szentgáli kutatásai bizonyítják, hogy a 18. század közepén már voltak közös udvarok a településen. Négy testvér, illetve családjaik éltek együtt, közös udvarban. 26 Ennél korábbi adatunk van Alsóörsről. 1702-ben a Hetesy család telkén három ház állt, később több házat is emeltek a funduson. 27 20. BÍRÓ Ibolya 1982. 4-5. 21. WALLNER Ernő 1926. 22. 22. LUKÁCS László 1974. 374-381.; A közökkel foglalkozó szakirodalom összefoglalását lásd BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 56., 128 7 129.; LUKÁCS László 1988. 81-83. 23. A kérdéskör korántsem tisztázott, mint írta BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 56.; Jelen tanulmány sem képes választ adni a felmerült kérdésekre, mindössze problémafelvető és összegző jellegű. 24. VARGHA László 1943.18.; VAJKAI Aurél 1940.12. ezzel a megjegyzéssel: „Általában új épületeket rendszerint a telek hátsó részében emelnek." 20. hiv. uo. 25. JANKÓ János 1902. 163. 26. MAKSAY Ferenc 1973. 23.; MAKSAY Ferenc különben a források alapján a 18. század végétől mutatja ki Szentgálon a közök nyomait: „... egyre több aprótelkes ház egymás mögött, ahol a voltaképpeni utcával való érintkezést csak üggyel-bajjal - egymáson keresztül - tudták biztosítani." 24. 27. LICHTNECKERT András 1996. 412. 199
