A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Simonffy Emil: Társadalmi és gazdasági viszonyok a 18–20. században a Balaton-felvidéken

A termőföld - birtokcsoportok szerint - a következőképpen oszlott meg 1935ben (százalékban): А В С D E csoport Balatonfüredi járás 50,3 20,0 4,8 21,2 3,7 Keszthelyi járás 36,7 9,7 3,3 47,6 2,7 Tapolcai járás 46,7 11,1 7,4 31,4 3,4 Zala megye 50,1 9,6 6,3 32,3 1,7 A föld alá nem eső területet az arányok megállapításánál nem vettük figyelembe. Ez nagyobb területet csak a Balaton partján fekvő községeknél jelentett, de véleményem szerint jelentősen torzítaná az arányokat. Az elkülönítéskor a volt földesúr birtoka magába foglalta az utakat, vízfolyásokat stb., ezeket az egyéni kisbirtokhoz nem számították oda, hanem rendszerint a község vagy a közbirtokosság része lett. Tehát a kisbirtok a balatonfüredi járásban több mint hetven százalékban részesedett a termőföldből (70,3%), a tapolcai járásban is közel hatvan százalékban (57,8%), mindkét járásban lényegesen meghaladta a nagybirtok részesedését (21,2 és 31,4%), csak a keszthelyi járásban volt a két csoport súlya közel azonos (kisbirtok 46,6%, nagybirtok 47,4%). Az egyes művelési ágak területe igen eltérő módon oszlott meg. A kisbirtok részesedési aránya az intenzív művelésű területekből (1935-ben százalékban): Balatonfüredi járás Keszthelyi járás Tapolcai járás Zala megye Egészen más képet mutat a kisbirtok részesedési aránya az extenzív művelésű területekből (1935-ben százalékban): Szántóföld Kert Rét Szőlő 81,3 88,7 80,4 93,5 68,8 86,7 50,8 91,1 69,1 79,9 70,0 88,4 71,5 89,2 68,5 91,9 .egelő Erdő Nádas Földadó alá nem eső 66,1 52,8 52,1 35,3 46,7 15,9 16,1 18,6 51,1 32,9 31,5 52,0 55,0 31,5 28,3 51,2 Balatonfüredi járás Keszthelyi járás Tapolcai járás Zala megye A kert és szőlő több mint négyötöde tartozott a kisbirtokhoz, ekkor gyakorlatilag elenyésző volt a nagyüzemi művelésű ültetvény, bár a filoxéra utáni felújítás19