A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Ács Anna: Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

Szentgál című kötetéből való.

14 Tudjuk, példák sorát hozhatták volna vidékünk sok településéről: Nemesvámosról, Szentkirályszabadjáról, Vörösberényből, Alsóörsről, Arácsról, Kövesdről, Szentantalfáról, Reziből, Bazsiból, de a német telepesek lakta Puláról és Márkóról is.

15 A Káli-medence szinte minden falujában voltak közös udvarok, régen nagyobb, ma kisebb számban.

16 Ez a településszerkezeti forma a köz terminológia használata nélkül közös udvarként ismert jobbára a Bakonyalja falvaiban, továbbá Pápa környékén a Marcal mentén. Egy kiterjedtebb kutatás bizonyára arra az eredményre vezetne tájunkon, hogy egyszerűbb felsorolni azokat a helységeket -, mert ezekből kevesebb lehetett - ahol az emlékezet által elérhető időben nem voltak közök, közös udvarok. Persze ez még nem jelenti, hogy korábban nem lehettek. A levéltári anyag vizsgálata fényt deríthetne kialakulásuk, majd elhalásuk körülményeire, ellenkező esetben pedig magyarázatot adhatna arra a kérdésre, miért nem jöttek létre közök az adott, kivételnek számító településeken. A továbbiakban a bakonyi és Balaton-felvidéki, valójában közös udvart jelölő közökkel kívánok foglalkozni a rendelkezésemre álló, sajnos nem túlságosan bőséges szakirodalom és a két kistáj határán fekvő községben, Nemesvámoson, valamint Kövesden és Noszlopon végzett terepmunkám eredményei alapján. A közös udvarok kialakulásának lehetőségei, elterjedése a magyar nyelvterületen Közismert, hogy a közös udvaros településszerkezet a Kárpát-medence több táján elterjedt, nem kizárólagosan tájunkat jellemző.

17 MENDÖL Tibor megállapításának igazat kell adnunk: a közös udvarok kialakulására a csűr nélküli, főleg magyar szalagtelkes útifalvakban mindenütt lehetőség adódott.

18 Hogy mégsem általános, inkább a magyar nyelvterület északi, északnyugati sávját, Sopron környékét, Vas és Fejér megyét, a Bakony vidékét és a Balaton-felvidéket jellemzi, valamint előfordul Erdélyben is, a történelmi-társadalmi tényezők, a családszervezet és a népi építkezés meglehetősen bonyolult összefüggéseire, problémakörére vezethető vissza. A közös udvarok, helyi terminológiával hosszúudvarok a palóc területen a nagycsaládi szervezet bomlásakor alakultak ki a múlt században, mint azt kimutatta példaértékű tanulmányában NAGY Benjámin.

19 A többlakásos hosszúház a Sopron megyei németeknek is hagyományos építkezésmódja volt. Ezek a lakások 14. Új magyar tájszótár III. к. 581. Ugyancsak ilyen értelemben a köz terminológia: „Az egy telken egymás mögött építkezőknek a telek szélén elhagyott, kivezető útja." Veszprém megye földrajzi nevei. Az ajkai járás. 22. 15. Általános elterjedését bizonyítják a Veszprém megye földrajzi nevei sorozat eddig megjelent kötetei köz címszó utalásai: A tapolcai járás. 281. A pápai járás. 330. Az ajkai járás. 352. A megjelenés alatt lévő a Veszprémi járás című kötet bizonyára hasonlóan értékes anyagot fog tartalmazni a közökre vonatkozóan. 16. LUKÁCS László 1988. 83. 17. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 56. 18. MENDÖL Tibor 1963. 245-246. 19. NAGY Benjámin 1960. 70. 198