A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Lukács László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

8. kép. Előkamrás ház pilléres tornáca, Kékkút, Fő u. 55. LUKÁCS László felvétele, 1982. külön-külön a tornácról nyílt, ezért e gyakorlati cél nemcsak a füstöskonyhás, hanem a szabad kéményes házak esetében is fennállott. Területünkön az oldaltornác, a fórt tornác a leggyakoribb forma, de a lopott tornác is előfordul. Az oldaltornác legegyszerűbb alakjánál a fedélfákat tartó talpszelement egy vagy több vaskos kőpillér gyámolítja. Mellvéd nélküli formájával Szentbékkállán Lengyel Mária 1816-ban épült, korábban füstöskonyhás házánál találkozunk.(Zrínyi u. 5.). A talpszelement középen eredetileg egy vastag kőpillér hordta, a másik vékonyabb téglapillér csak később, a talpszelemen lehajlása miatt épült. A tornác utca felőli végében gyalogosbejárat volt, amit elfalaztak. A talpszelement tehát itt is egy vastag kőpillér tartotta, amely felül harántboltövvel kapcsolódott az utcai kőfalhoz. A tornác födémé keményfa síkfödém, ami a konyhaajtó fölött a füstöskonyhából kitóduló füsttől ma is kormos. Mellvéd nélküli az oldaltornác Köveskálon a volt kanászházon (Vásártér u. 5.). A keményfa talpszelement három vastag kőpillér tartja. Monoszlón 1962-ben népi építészeti falukutatást végző ÁSÓS József főként kő- vagy téglapilléres, fagerendás áthidalású tornácokat talált.

27 Kővágóörsön, a Kossuth u. 27. sz. ház tornáca fölött a talpszelement középen csak egy kőpillér támasztja alá. Két hatalmas kőpillért látunk Kékkúton Egyed Kálmánné füstöskonyhás házának tornácán (Fő u. 55.). Az épület felmérője, 27. ÁSÓS József: Népi építészeti falukutatás, Monoszló, 1962. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tervtára, Budapest. 151