A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Lukács László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

SZÁLAI András feltételezi, hogy korábban több pillére is lehetett. Egy valószínűleg a szoba utcai falának külső síkjával egy vonalban. Egy másik a füstöskonyha ajtaja előtt. Ennek nyomai láthatók. Egy harmadik az istálló ajtajánál, az istálló falában. Ennek bal sarka az istállófal síkjától elválik.

28 A vaskos oszlopok közé leggyakrabban kb. 1 m magas, tapasztott vagy vakolt mellvéd épült kőből (pódiumos gádor). Monoszlón az 1765-ben épült református paplak mellvédes tornácát négy kőpillér tartotta. A két középső pillér közét 1918-ban beépítették. Ekkor Siskey Imre tiszteletes a szabadkéményes konyha külső feléből és a tornác konyha elé eső részéből irodának használt előszobát építtetett. Balatonhenyen özv. Székely Józsefné füstöskonyhas házának mellvédes tornáca három pillérrel épült. Födémé keményfa, a konyhaajtó fölött erősen kormos. A mellvédben a szobaajtóval szemben vakablak található. Kővágóörsön özv. Antal Istvánné 1923-ig füstöskonyhas házánál a tornác mellvéd nélkül öt kőpillérrel épült. Később számos átalakítást ért meg, mellvédes tört tornáccá vált. Nyitott bejáratát az utcai homlokzaton, az első pillér mellett befalazták. A szoba, a konyha és a padlásfeljáró előtt az első négy pillér közét mellvéddel építették be. A negyedik és ötödik pillér közét teljesen beépítették. A tornácnak ez a szakasza a hátsó szoba és egy - időnként szobának is használt - kamra részévé vált. így alakult ki a tört tornác. A beépítés ellenére a ház hátsó sarkánál ma is jól látható az ötödik pillér és mellette az egykori tornác hátsó kijárata. Keményfa födémé kormos. A tornác mellvédjét és pilléreit balatoni sikálóval sikálták. Antal Istvánné az 1920-as évektől már meszet is használt. Tornácának pilléreit 2 cm vastag mész- és sikálóréteg bontja. Kővágóörsön dr. Rohály Gábor házánál két pillérrel épült a mellvédes tört tornác (Rákóczi u. 10.). Az első kőpillér vastagsága 45x56, a másodiké 60x65 cm. A köztük lévő mellvéd magassága 75, vastagsága 45 cm. A kőpilléreken nyugszik az egy darabból álló, feltűnően vastag talpszelemen. A tornác födémé vastag, széles, durván bárdolt keményfa, amely a füstöskonyhából kitóduló füsttől kormos. A mellvédet és a pilléreket vastag meszelésrétegek borítják. A HERMAN Ottó-hagyaték egyik rajzán látható „Kővágó Eörsi paraszt ház" középen két kőpilléres, mellvédes tört tornáccal épült. A mellvéden két bejárat is nyílik, egyik a szoba-, másik a füstöskonyha ajtaja előtt.

29 Köveskálon mellvédes tört tornácot láthatunk a Kövesdi Lajos-féle házon, amely most a budapesti Hirling József nyaralója. A talpszelement itt elöl és középen egy-egy vastag kőpillér hordja. Salföldön egyetlen vastag tornácpillért találunk Horváth Gyula örököseinek füstöskonyhas házánál (Kossuth u. 38.). Ez egy rövid lopott tornác, jobbról kamra, balra kétszintes tyúkól foglalja el területét. Pillére feltűnően vastag: 60x100 cm, alul egy 50x35 cm-es vakablakot találunk benne. Mellvédje 50 cm vastag 80 cm magas kőfal. Födémé széles fenyődeszka, padlásfeljáró lyukkal. 28. SZÁLAI András: Kékkút, Fő u. 55. sz. lakóház felmérése és műleírása. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattára, Szentendre, lelt. sz.: 1512. 29. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára, HERMAN Ottó-hagyaték, lelt. sz.: 5059. 5. számú rajz. 152