A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Sabján Tibor: Történeti és régészeti adatok a Balaton-felvidéki tüzelőberendezések kialakulásához

6. kép. Egy diási présház terve 1819-ből (OL. T3. No 343.) Hengeres kályhák Az uradalom rangosabb épületeiben hengeres kályhák is álltak. Az előbb említett Gőzös vendéglő 1849-es leírásakor jegyezték fel: „vendéglős belső szobája ... fejér gömbölű kályhával".

30

1855-ben a keszthelyi 87. számú uradalmi ház harmadik szobájában állt egy „gömbölű márványos kályha".

31 Ugyanebben az évben a vindornyafoki 14. számú uradalmi ház második szobájában volt egy „sárga gömbölyű cserép kályha gátterrel", valamint a harmadik szobában egy „gömbölű cserép kályha gátter vassal".

32 A gáttervas kifejezés a kályha belsejébe épített vasrácsot jelent, amely védte a kályha sérülékeny falát a bedobott fahasábok okozta sérülésektől. Ilyen rácsot táblás kályhákban, sőt egy esetben zöld kupás kályhában is láttak az összeírok. Belülfűtős kályhák Belülfútős cserépkályhát 1864-ben említenek először, amikor a keszthelyi Fő utcában újonnan épült emeletes gyógyszertár bérbeadási szerződését kötik. Itt az emeleti szobákban jegyzik fel: „sarok szoba ... egy béliül fűtő szürke kályhával, középső szoba ... van benne egy szürke belü

If

ütő kályha".

33 Öntöttvas és pléhkályhák Az uradalom épületeiben az 1840-es évektől szerepelnek az öntöttvas kályhák. Általában csak egy szobában állt ilyen kályha, a többiben már cserépkályhákat láttak az összeírok. 1845-ben az uradalom Szalasztó utcai házának első szo30. Lásd előző jegyzetpontot! 31. OL. P275. 109. es. 4. 162. 32. OL. P275. 109. es. 4. 85. 33. OL. P275. 111. es. 4. 785. 131