A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Sabján Tibor: Történeti és régészeti adatok a Balaton-felvidéki tüzelőberendezések kialakulásához

bájában állt egy jó vaskályha, ugyanitt néhány évvel később már más kép tárult a szemlélő elé: //. hátulsó szobában: van benne egy öntöttvas kályha (:mely 23 dbból áll jó karban:).

34 1848-ban a Tárnok utcai uradalmi ház második szobájában volt egy vaskályha: „van még ezen szobában egy öntöttvas kályha alólról kő tartalékkal ellátva jó".

35 A forrásokban az is előfordul, hogy a kályhacsőre is utalnak: „vas kályha pléh csővel", vagy: „egy öntött vaskályha három könyökös füst csővel "(Keszthely, Vindornyafoki 14. sz. uradalmi ház 1855-ös leírása, illetve Polgárváros 7. sz. ház 1871-es leírása).

36 A fűtési irány szempontjából fontos az az árajánlat, melyet a keszthelyi Amazon vendéglő 1871-es átépítésekor adott Laskay Ferenc építész: „Az emeleti hat új szobába kívülről fűthető a földszinti öt szobába pedig belülről fűthető öntöttvas kályhákat" állítok...

31 Ritkán ugyan, de feltűnik a forrásokban apléhkályha kifejezés is. 1845-ben a fenéki hídvámszedő szobában állt egy pléhkálha, amelyről sajnos nem lehet biztosan tudni, hogy lemezköpenyű vagy öntöttvas falú volt-e, hiszen a forrásokban az ajtók és ablakok vasalatait is pléh-nek tüntetik fel.

38 Konyhai kemencék Az uradalom 18-19. századi épületeiben a kétkemencés konyhák túlsúlyban voltak az egy kemencével ellátott konyhákkal szemben. A keszthelyi sörház 1793as leírásában az alábbi szövegrészlet olvasható: „Konyha dupla ajtó buritott plére benne egy kissebb nagyobb Kemencze".

39 A keszthelyi fürdő-kocsma 1841 -es bérbeadásakor a konyháról megjegyzik, hogy „kéményes két sütő kemencével".

40 1868-ból származik az alábbi leírás: „Kéményes konyha benne sütő kemencze 1 nagyobb 1 kisebb 2" (keszthely-hévízi középső, vagyis második malom).

41 Teljesebb egy 1871-ből való uradalmi konyha berendezése: „egy katlan egy kisebb és nagyobb kemencze, és egy befalazott tűzhely" (Keszthely, Polgárváros 7. sz. uradalmi ház).

42 A leírások néha utalnak a konyhai kemence tűzhelyére is: „egy nagy tűzhely sütő kemencével katlan téglából építve jó karban" (Keszthely-Vindornyaszőlős, vendégfogadó 1848).

43 Csak egy esetben találtunk olyan utalást, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a kemence tűztere a földön volt: „konyha ... itten találtatik földön álló kemence" (Keszthely, Bábos utcai uradalmi ház, 1848).

44 34. OL. P 275. 107. cs. 4. 402.; 108. cs. 876. 35. OL. P275. 108. es. 96. 36. OL. P 275. 109. cs. 4. 85.; 111. es. 4. 605. 37. OL. P275. 111. cs. 4. 543. 38. OL. P275. 107. es. 4. 496. 39. OL. P275. 105. cs. 3. 5. 40. OL. P275. 107. es. 4. 9. 41. OL. P275. 111. cs. 228-232. 42. OL. P275. 111. cs. 605-608. 43. OL. P 275. 108. cs. 129-132. 44. OL. P275. 108. cs. 87. 132