S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)

Az elfoglalt új hazában is fokozatosan elkezdődik a magyar nép letelepedése, berendezkedése, a területek felosztása. Az itt talált népekkel jó viszonyt alakítottak ki, biztosították a határokat. Sajnos pontos adataink nincsenek arról, hogy milyen rend szerint vették birtokba az egyes törzsek a meghódított részeket. A későbbi évszázadokban született krónikák, mondák stb. mindig az adott időszak állapotából indultak ki és azt vetítették vissza a korábbi időkre. Sokat vitatott, sok történész által elfogadhatatlan, de egyelőre talán a legbiztosabb fogódzópontok a ránk maradt helynevek és nem utolsósorban az eddig előkerült régészeti leletek. így Veszprém megye helynevei között megtaláljuk mind az Árpád-család tagjainak, mind az egyes törzsek neveit. Az előzőhöz tartozik Árpád harmadik fiának, Jutasnak és ennek fiának, Fajsznak a neve. (Jutas-puszta, Veszprémfajsz). Árpád unokájának, Tevelnek a neve (Adásztevel, Nagytevel). Az Árpád-kori Koppány vezér neve Bakonykoppány helynevében maradt ránk. Géza fejedelem ismeretlen nevű leánya és Vitéz Boleslav lengyel fejedelem házasságából származó Veszprém herceg, feltehetően az első megyésispán nevét őrzi a megyeszékhely. A törzsnevek közül megemlíthetjük a Kér (Hajmáskér) Megyer (Megyer), Jenő (Somlójenő, Tüskevár régi neve Nagyjenő), Keszi (Egyházaskesző, Várkesző, Papkeszi, Gyulakeszi), Gyarmat (Gyarmat), Örs (Alsó-, Felsőés Kővágóörs), Berény (Vörösberény és állítólag Berhida), Varsány (Veszprémvarsány) stb. helynévi anyag adatait. De ugyanígy a honfoglalás korára tehetők azok a foglalkozásnevek is, amelyeket szintén a megye helynévi anyagában találhatunk: Csatár (pajzskészítő), Esztergár (esztergályos), Pápakovácsi (kovács), Pápateszér (ács), Kemeneshőgyész (hermelinvadász) stb. Kállai kapcsolatos helyneveink (Köveskál, Mindszentkálla, amelynek környékén a század elején 49 sírós honfoglalás kori temető részlete került elő, Szentbékkálla) pedig arra utalnak, hogy a honfoglalás korában a magyarság harmadik legrangosabb vezetőjének, a horkának (feltételezett jelentése bíró) a Balaton északi partvidékén volt szállása. (Fia Bulcsú horka, aki örökölte a rangot, fontos szerepet töltött be az augsburgi csata idején.) Meg kell még említenünk Sur helynevünket is (időközben Komárom megyéhez csatolták). Ez a vezér volt a Lech-mezei csata másik főszereplője. Szállásai valahol itt lehettek a megye területén. Erre utalnak 8