S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)

a szomszéd falvakban, Csetényben és Dudaron előkerült temetőrész. E hosszú felsorolásból is kiviláglik, hogy megyénk a honfoglalás és az azt követő évtizedekben fontos helyet töltött be mind a fejedelmi, mind a törzsi megtelepedés során. Történészeink feltételezik, hogy akárcsak a levédiai és etelközi tartózkodásunk idején, az első időkben a honfoglalók megtartották azt a szokást, hogy télen, valószínűleg állandó szállásokon, a Kárpát-medence belső, sík vidékein éltek és csak a melegebb időszakban vándoroltak az ún. nyári szállásokra, a vizek közelébe. Egy-egy ilyen terület határai nem voltak stabilak. A gyakori belső hatalmi változások miatt ezek sűrűn áthelyeződtek. A szállásokban mutatkozó kettősség a falvak közrendű lakossága esetében is nyomon követhető. A félig földbe mélyített ún. veremházak védelmet nyújtottak lakóiknak a zord időkben. Az állandó falvak mellett földműveléssel, állattenyésztéssel, kézműiparral foglalkoztak. E telepek mellett találjuk a köznépi, nagy sírszámú, gyakran hosszú évtizedekig használt (pl. Halimba-Cseres X-XII. század) temetőket. Ezeknek a köznépi síroknak az emlékanyaga viszonylag szegényesebb. A korabeli társadalom gazdagabb rétegébe tartozók temetői kisebbek (30-35 sír). A vezető réteg tagjai igen gazdag mellékletekkel, magányosan temetkeztek. Sajnos megyénkben ez idáig fejedelmi sír nem látott napvilágot, pedig Jutás és Fájsz helyneveink alapján feltételezhetjük, hogy valahol itt, a Balaton északi részén leltek végső nyugalmat. Az említettek közül Fájsz fejedelem tevékenységére érdemes már csak megyei vonatkozásai miatt is - külön kitérni. A történészek egy része feltételezi, hogy már jóval Géza előtt kísérletet tett arra, hogy a kalandozásokból élő nemzetségek és törzsek katonáskodó rétegét békésebb életmódra bírja. Ezért megpróbált jó kapcsolatokat kialakítani a szomszéd államokkal. Az életmódváltás egyik bizonyítéka volt a kereszténység felvétele is. Talán e békés életmódra való áttérés bizonyítékaként értelmezhetjük a belső, védelmi szerepet betöltő építkezések elkezdését. Szálláshelyeit várakkal erősítette meg. Ilyen lehetett Veszprém is. Sajnos kísérletét nem fejezhette be. Az augsburgi vereséggel végződő újabb hadjárat uralmának végét is jelentette. Később Taksonynak, majd fiának, Gézának jutott az a lehetőség, hogy a kalandozások során megerősödött törzsi vezetőket és 9