S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)

KARO és KeReSZC KIÁLLÍTÁS A HONFOGLALÁS 1100. ÉVFORDULÓJÁNAK TISZTELETÉRE VESZPRÉM MEGYE A HONFOGLALÁS KORÁBAN Történeti áttekintés A magyar törzsek betelepedése a Kárpát-medencébe 895. évben zajlott le. A későbbi történetírás ezt az évet tekinti a magyar honfoglalás évének. Ezt megelőzően a távoli keleti sztyeppékról indulva, hosszú évszázadok vándorlása során jutott el a magyarság a Kárpátok előterébe. Vándorlásuk során számos néppel kerültek kapcsolatba, amelyek jelentős hatással voltak szellemi, anyagi és társadalmi kultúrájuk alakulására. Gazdaságukat nem csak a köztudatban elterjedt nomád állattartás jellemezte. Legalább ugyanilyen hangsúlyt kapott az állandó szállások kiépítése is. Elsősorban a téli időszakban a magyarság nagy része félig földbe mélyített, kisebb házakban élt. A ház körül a megtelepedett életmódra jellemző állattenyésztéssel: sertés, tyúk stb. foglalkozott. Jelentős szerepet kapott a földművelés is. A tavaszi és nyári időszakban keltek csak útnak a kihajtott állatokat követve. A tél beálltával visszatértek folyó menti szállásaikra. A régészeti leletek, az írott források is azt bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarok igen fejlett kulturális örökséggel rendelkeztek a 800-as években. Elég csupán az egyedülálló és elsősorban a magyarságra jellemző palmettadíszes ötvösremekekre gondolnunk. De megemlíthetjük a női ruhák szép díszeit, ékszereit, mindennapi használati tárgyait. És itt nem csak a gazdagabb társadalmi réteg asszonyainak ránk maradt hagyatékára utalunk. Egyszerűbb anyagból, kissé szerényebb kivitelű, de még ma is igen látványos a köznépi réteg emlékanyaga is. 5