Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Horváth Zoltán: Sopron vállalkozó polgárainak jelentősége a város gazdasági és társadalmi életében az 1858., 1886. és 1911. évi adózás alapján

A Kőszegről betelepült Zettl József is házasságkötéssel alapozta meg vagyonát, miután 1840. november 8-án feleségül vette Borbálát, Aberth Xav. Ferenc kereskedő (Spezereihändler) leányát. A házaspár 1845. január 6-án 10 500 pft-ért megvásárolta Ringeisen Antal kádár és ecetfőző üzemét, és azt likőrgyárral bővítette.

24 Az üzemét még életében, 1878-ban, átvette a fia, Gusztáv, aki 1882. augusztus 12-én házasságot kötött a milliomos Bauer Antal sertéskereskedő leányával, Irmával. Súlyos anyagi csapás érte őket 1901-ben a Soproni Építő- és Földhivatal Bank bukásakor. Mivel a cég számszéki ellenőrzéseit elmulasztotta, 230 000 korona kártérítésre kötelezték. Vagyona 380 000 koronát, benne az üzlete 70 000 koronát ért. Adósságát, a családi hagyomány szerint, anyósa fizette ki. Valójában, Zettl Gusztáv vagyonába 1901 után nem történt érdemi változás. A harmadik szeszgyáros, Hillebrand Vince, Teschenből települt be. Az 1830-as évek végén Lenk Samu nagykereskedő alkalmazottja, aki barátilag támogatta őt. Hillebrand 1840-ben engedélyt kapott festék-, anyag- és vegyeskereskedésre

25 (Spezereihändler), rosoglio és likőr készítésére és nagytétclben való értékesítésre.

26 Hillebrandék a soproni családokkal nem kerültek rokonságba. Vállalkozónk a legforgalmasabb helyen, a Szénapiacon a 612. (Várkerület 92.) számú házat 1843. február 13-án vette meg 8512 pft-ért.

27 Több pénzintézet vezetőségi tagja, részt vett a gázgyár alapításában, igazgatója a Soproni Kaszinó Egyesületnek. Halálát követően, 1872-től az üzletet fia, Imre vezette tovább, aki szintén fiatalon, 1889-ben halt meg. Özvegye többször is férjhez ment, ami időnként nem szolgálta jól az üzlet és a család érdekeit. A Hillebrand és Zettl üzem 1948-ig, az államosításig fennmaradt. Lenk János 1852-ben két munkással 50 vödör (Eimer) likőrt és rosogliót, 70 vödör szeszt és 100 vödör ecetet gyártott. Ugyanezekből a termékekből Hillebrand Vince négy munkással 250, 400 és 2000 vödröt, Zettl József négy munkással likőrből 20, rosoglióból 60, szeszből 30 és ecetből 2000 vödörrel készített. A Hillebrand cég az 1890-es években 580 hektoliter szeszt szerzett be; 160 hektoliterből ecet, 420 hl-ből likőr készült. Exportra 390-400 hl került, a maradékot, 20-25 hektolitert, kisfogyasztásban mérték ki.

28 Lenkék gyömbérlikőrjükről voltak híresek, Hillebrandék inkább likőrt gyártottak, a Zettl család pedig ecetet. Hillebrandék a likőrt a jelentősebb kikötővárosokba szállították: Hamburgba, Fiumébe, Bécsbe, Zágrábba és a dunántúli városokba. A Zettl cég borecetet nagytételben Német- és Csehországba exportált. Zettl József 1858-ban a II. adókategóriába tartozott 67 pft-tal, majd 1886-ban az I. 70